A Német-római császárság vagy Német-római Birodalom (esetleg eredeti nevén Szent Római Birodalom) Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű és legtovább fenálló birodalma volt.

John Hanning Speke (a fenti képen) fiatalkorától gyakran kirándult a Himalájában, elsősorban Tibet vidékén, hiszen a brit hadsereg tagjaiként már tizenhét évesen Indiába, a Pandzsáb tartományba vezényelték.

Huszonhatévesen csatlakozott Sir Richard Burton expedíciójához Szomáliába. Ott súlyosan megsebesült, így hazatért Angliába, de a gyógyulása után szinte azonnal jelentezett a krími háborúba önkéntesnek. Burton és Speke között már ebben az expedícióban ellenszenv alakult ki, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy továbbra is együtt kutassanak.

Az I. világháború kezdetének egyik érdekes mozzanata volt II. Vilmos német császár és II. Miklós orosz cár üzenetsorozata, amely összesen tíz üzenetből állt.

A két uralkodó többszörösen is rokonságban volt egymással, hiszen egyrészt mindketten I. Pál orosz cár ükunokái voltak, másrészt mindketten III. Frigyes Vilmos porosz király leszármazottai voltak, ráadásul pedig Vilmos és Miklós felesége unokatestvérek voltak, s egyben Viktória királynő unokái.

Nagy Katalin cárnő (a lenti képen) sokat foglalkozott unokái oktatásával. Sándor és Konstantin a legjobb oktatók segítségével tanulhatott, s egyikük volt Andreas Eberhard von Budberg, aki 1784-95 között taníthatta a cárevicseket.

1795-ben Budberg európai körútra indult, hogy menyasszonyt szerezzen Konstantinnak, mivel bátyja, Sándor, már 1793-ban feleségül vette Louise Marie Auguste von Badent.

1831-ben a kormány szigorú intézkedéseket hozott, mert egy gyorsan terjedő és súlyos megbetegedést okozó járvány kezdődött Magyarországon. A korlátozó intézkedések azonban sokaknál elégedetlenséget okoztak, s egyes megyékben már szervezkedések indultak, összeesküvés-elméletek készültek és hazugságokat terjesztettek. (a kór hirtelen támadta meg a szervezetet)

Napóleon parancsára a francia katonák 1809. július 6-án hajnali 2 és 3 óra között behatoltak a római Quirinale-palotába, hogy a pápát elrabolják.

A svájci gárdisták közel egy órán keresztül hevesen védekeztek ugyan, de a túlerő végül győzött, s a franciák elfogták VII. Piusz pápát, akit még aznap éjjel továbbszállítottak a Genova melletti Savonába.

1776. július 4-én a Kontinentális kongresszus elfogadta a Brit Birodalomtól való függetlenséget, így az Amerikai Egyesült Államok megszületett. (a képen Thomas Jefferson és John Adams)

A dokumentumot egy öttagú bizottság fogalmazta meg, amelynek tagja volt John Adams, Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, Robert L. Livingstone és Roger Sherman is. A nyers változat alapján Jefferson fogalmazta meg az első verziót, amely módosítva, majd kiegészítve került a Kongresszus elé.

A Méduse egy francia fregatt volt, amely részt vett a napóleoni háborúkban is az 1809-11-es mauritiusi hadjárat második szakaszában, valamint a Karib-tenger vidékén is hadakozott.

A napóleoni háborúk után a Bourbon-restauráció következett, s a Méduse 1816-ban a szenegáli Saint-Louis kikötőjébe szállított francia tisztségviselőket.

Viktória királynő az akkori világ leghatalmasabb uralkodója volt - legalábbis a Brit Birodalom volt a legnagyobb kiterjedésű a XIX. században. A királynő persze alig 150 cm magas volt, amelyhez (a férje halála után) már közel 80 kg testsúly és 130 cm derékbőség társult. (a képen a fiatal Viktória királynő)

Az angolok királynője vérében persze elég kevés cseppnyi angol vér folyt, hiszen felmenői egytől-egyig német származásúak voltak, kezdve a Hannover-ház uralkodóival. Persze, ha elég sokáig megyünk visszafelé a családfán, akadtak persze angolok, de akkor ugyanúgy akadtak az Árpád-ház leszármazottai közül is.

1837. június 20. jelentős dátum volt egy fiatal, tizennyolc éves lány életében, s legalább ennyire fontos volt Nagy-Britannia életében is, hiszen egy hat évtizedes korszak kezdetét jelentette. (a képen Viktória királynő)