Oscar Wilde, a viktoriánus korszak egyik legkiemelkedőbb gondolkodója és írója, nemcsak irodalmi tehetségével, hanem megrendítő sorsával is örökre nyomot hagyott a történelemben.

Viktória királynő, az Egyesült Királyság egyik leghíresebb és leghosszabb ideig uralkodó királynője, 1819. május 24-én született Alexandrina Victoria néven a Kensington-palotában, Londonban.

A történelem során számos fegyveres konfliktus tört ki földrajzi terjeszkedés, gazdasági érdekek, nemzeti becsület vagy vallási különbségek miatt. Azonban van egy háború, amelynek neve meglehetősen komikusnak tűnhet: a Cukrászdaháború.

1810. május 3-án, egy csütörtöki napon, George Gordon Byron az akkor 22 éves költő átúszta a mai Dardanellák szorost Sestos (ma egy romváros Eceabat közelében) és Abydos (ma egy romváros Çanakkale közelében) között.

Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke az amerikai történelem egyik legmeghatározóbb alakja volt. Nevéhez fűződik az ország egységének megőrzése a polgárháború idején, valamint a rabszolgaság eltörlése. Ez a történelmi szerepvállalás azonban egyúttal célponttá is tette: 1865-ben tragikus módon merénylet áldozata lett. Halála megrázta az egész nemzetet, és örökre beírta magát az Egyesült Államok történetébe.

A merénylet előzményei

1865 tavaszára az amerikai polgárháború gyakorlatilag véget ért. Az Unió seregei legyőzték a Konföderációt, és Robert E. Lee tábornok április 9-én letette a fegyvert Ulysses S. Grant előtt Appomattoxnál. Lincoln ekkor már a háború utáni újjáépítésre és megbékélésre összpontosított. Beszédeiben hangsúlyozta: a déli államokat békésen, emberi méltóságukat megőrizve kívánja visszavezetni az unióba. Ez a hozzáállás azonban sokak ellenérzését váltotta ki.

Köztük volt John Wilkes Booth is – aki hivatásos színész, szenvedélyes déli szimpatizáns és a Konföderáció híve volt –, s aki Lincolnra a déli életforma és a rabszolgatartás elpusztítójaként tekintett. Egy összeesküvés részeként döntött a gyilkosság mellett, amelynek célja az északi vezetés megbénítása volt. Lincoln mellett William H. Seward külügyminisztert és Andrew Johnsont, az alelnököt is célba vették.

A merénylet éjszakája

Április 14-én, alig öt nappal a háború lezárulta után, Lincoln és felesége, Mary Todd Lincoln a washingtoni Ford Színházba látogattak, hogy megtekintsék az 'Our American Cousin' című vígjátékot. Velük tartott Clara Harris és Henry Rathbone is. Az este kezdetben nyugodtan zajlott, de hamarosan tragikus fordulatot vett.

Booth, aki jól ismerte a színházat, kihasználta ismertségét és a személyzethez fűződő kapcsolatait. Belopózott az elnöki páholyhoz, és egy csendes pillanatban – amikor a közönség nevetése elnyomta a zajokat – egy Derringer pisztollyal tarkón lőtte az elnököt. Rathbone azonnal megpróbálta megállítani, de Booth egy tőrrel őt is megsebesítette, majd a páholyból a színpadra ugrott. Bár bokáját eltörte az ugrás során, sikerült elmenekülnie, miközben a beszámolók szerint azt kiáltotta: „Sic semper tyrannis!” – azaz „Így jár minden zsarnok!”

Lincoln halála

A lövés után Lincolnt nem kórházba, hanem a színházzal szemben álló Petersen-házba vitték. Egy kis hálószobában több orvos is próbált segíteni rajta, de a fejlövés halálosnak bizonyult. Az elnök egész éjjel eszméletlen állapotban feküdt, és 1865. április 15-én, reggel 7 óra 22 perckor elhunyt. Edwin M. Stanton, hadügyminiszter a halál beálltakor így szólt: „Most már az Örökkévalóé.”

Az ország gyászba borult. Lincoln halála nem csupán politikai, hanem mély érzelmi veszteséget is jelentett az amerikai nép számára. Temetésén százezrek vettek részt, a gyászmenet pedig több nagyvároson is áthaladt, mielőtt az elnököt végső nyugalomra helyezték szülőállamában, Illinoisban, Springfieldben.

A merénylet következményei

Booth az ország egyik legkeresettebb emberévé vált. Tizenegy nappal később, április 26-án egy virginiai farmon rejtőzött el egy istállóban. Amikor megtagadta a megadást, a katonák felgyújtották az épületet, és az egyikük lelőtte. Booth belehalt a sérüléseibe.

Az összeesküvés többi tagját – köztük Lewis Powellt, David Heroldot, George Atzerodtot és Mary Surrattot – hadbíróság elé állították. Mary Surratt lett az első nő, akit az Egyesült Államok kormánya kivégeztetett. A tárgyalások és az ítéletek sok kérdést vetettek fel az igazságosságról, valamint arról, hogyan működött az igazságszolgáltatás a háború utáni zűrzavaros időkben.

Történelmi jelentőség

Lincoln meggyilkolása az amerikai történelem egyik legsúlyosabb és legdrámaibb eseménye volt. Halála sokak számára megerősítette a szabadság, az egység és az emberi jogok melletti elköteleződés fontosságát. Hátráltatta azonban a déli államok újjáépítését is, hiszen utódja, Andrew Johnson, sokkal kevésbé volt képes hatékonyan fellépni a rekonstrukció és a polgárjogok biztosítása terén.

Sokan Lincoln halálát mártíromságként értelmezték. Ő lett az első amerikai elnök, aki merénylet áldozataként vesztette életét. Emlékét máig őrzik emlékművek, könyvek, filmek és az oktatásban betöltött kiemelt szerepe révén.

 djp

Kapcsolódó posztok 

A helytelen következtetés – Lincoln és a jog humora

Az amerikai elnök, akit talán orvosai öltek meg

Két elnök, aki szinte egyszerre halt meg – július 4-én

Grant tábornok furcsa szokásai

A százszázalékos amerikai elnök – George Washington

Zipernowsky Károly, a magyar mérnöki tudományok kiemelkedő alakja, 1853. április 4-én született Bécsben. Bár születési helye Ausztria, Zipernowsky életének és munkásságának döntő része Magyarországhoz kötődik. Gépészmérnökként és feltalálóként a váltakozó áramú rendszerek területén ért el forradalmi eredményeket, és jelentős szerepet játszott az elektromos energia elosztásának fejlődésében.

A gyermekirodalom történetének egyik legkiemelkedőbb alakja Hans Christian Andersen, akinek történetei generációkon átívelve őrzik meg értéküket és varázsukat.

A 19. század második felében az óceánjáró hajók egyre fontosabb szerepet játszottak a transzatlanti közlekedésben, ám az utazások biztonsága korántsem volt garantált. Az új technológiákba vetett hitet több súlyos baleset is beárnyékolta.

Viktória királynő, aki uralkodása idején az Egyesült Királyság leghosszabb ideig regnáló uralkodója volt, 1901. január 22-én hunyt el.

Audrey Hepburn vagyis Audrey Kathleen Ruston 1929. május 4-én született Belgiumban, Ixellesben, Joseph Victor Anthony Ruston egy brit bankár és Ella van Heemstra bárónő gyermekeként.