1810. május 3-án, egy csütörtöki napon, George Gordon Byron az akkor 22 éves költő átúszta a mai Dardanellák szorost Sestos (ma egy romváros Eceabat közelében) és Abydos (ma egy romváros Çanakkale közelében) között.
Az ötletet Hero és Leander legendája ihlette.
Hero egy toronyban lakott Sestosban, míg Leander Abydosban, a szoros másik oldalán. A legenda szerint Hero "Aphrodité papnője" volt, így szerelmüket titokban kellett tartani. Az éjszaka sötétjében Leander átúszta a Hellespontost, bár feltehetően nem minden este, csak amikor Hero lámpát gyújtott a torony tetején. Aztán az egyik viharos éjszaka a lámpás kialudt, Leander pedig eltévedt és belefulladt a tengerbe. Hero, aki látta Leander testét a vízből partra vetődni, kivetette magát a toronyból.
Byronnak tetszett az ötlet, így megtette a távolságot, aztán még aznap azt írta egyik barátjának, Henry Drurynak:"Ma reggel Sestostól Abydosig úsztam, a közvetlen távolság nem haladja meg az egy mérföldet, de az áramlat veszélyessé teszi, olyannyira, hogy kétlem, nem merülhetett-e ki Leander házastársi ereje a Paradicsomba való eljutása során."
A Hellespontos valóban veszélyes vízszakasz, hiszen a legkeskenyebb ponton alig 1,5 km széles (vagyis körülbelül 1 mérföldnyi), de nem csak keskeny, hanem viszonylag sekély is (70 méter a mélysége), ami viszont azt jelenti, hogy az áramlatok gyorsak és változékonyak.
A szorosban egyszerre két áramlat van, amelyek egymással ellentétes irányba áramlanak. A domináns a Márvány-tengerből az Égei-tenger felé áramlik, amely óránként 3-5 csomó sebességű, a felszínen folyik, a másik, a kevésbé erős a Hellespontos alján folyik.
A két áramlat hatására örvények keletkeznek a part mentén, s mindkét áramlatra hatnak a Föld forgásából eredő Coriolis-erők is.
A felső áramlat kissé jobbra húz, az alsó pedig kissé balra, de ezek miatt veszélyesebb az úszás.
Sestok és Abydos között gyakorlatilag lehetetlen átkelni, így az átkelési pontokat kissé eltolták.
Ha ezek a nehézségek még nem lennének elegek, a víz az év jelentős részében nagyon hideg, ahogyan erről Byron is meggyőződhetett:
"A víz rendkívül hideg volt, a hegyi hó olvadásától. Körülbelül három héttel korábban, áprilisban tettünk egy kísérletet; de miután még aznap reggel végiglovagoltunk a Troadtól, és a víz jeges hideg volt, szükségesnek találtuk a befejezést elhalasztani, amíg a fregatt lehorgonyoz a várak alatt..." - írta egy feljegyzésében.
A költő 1809. július 2-án hagyta el Nagy-Britanniát, majd számos helyet meglátogatva karácsony napján érkezett Athénba, ahol március elejéig tartózkodott. Áprilisban Konstantinápolyban járt, onnan indult a Hellespontoshoz.
A Salsette nevű fregatt 1810. május 3-án érkezett meg Hellespontosba, s Byron a hajó egyik tisztjének, Ekenhead hadnagynak a kíséretében tett próbálkozást Leander úszásának a megismétlésére.
Byron egy óra tíz perc alatt ért át, a hadnagy öt perccel gyorsabb volt, s elővigyázatosságból egy hajó kísérte őket. Bár a költő lassabb volt, végül is a hadnagynak egyrészt lételeme volt a víz, másrészt Byron egyik lába születésétől fogva sérült volt, így az úszása nem is volt olyan szép, mint a társáé.
Kapcsolódó posztok
Lord Byron élete I. – a szegény fiú, aki báróvá lett (1788-98)
Lord Byron élete II. – A versek és a szeretők (1798-1811)
Lord Byron élete III. – A szabadságharcos költő (1811-1824)
A Frankenstein írójának tragikus élete
Az első nő, aki átúszta a La Manche-csatornát
Az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát oda és vissza
