Audrey Hepburn vagyis Audrey Kathleen Ruston 1929. május 4-én született Belgiumban, Ixellesben, Joseph Victor Anthony Ruston egy brit bankár és Ella van Heemstra bárónő gyermekeként.

Némi érdekesség, hogy Audrey anyja gyermekkorának nagy részét Huis Doornban töltötte, majd II. Vilmos (Viktória királynő unokája, akkor már lemondott) német császár megvásárolta Huis Doornt, és 1920. május 15-én be is költözött. Ez volt az otthona egészen 1941 júniusában bekövetkezett haláláig.

Audrey szülei hamar elváltak, ő az anyjával és testvéreivel Hollandiába költözött, majd Angliában élt. A filmtörténet harmadik legnagyobb legendájának választott színésznő így részben brit, részben holland származású, de azért akad némi magyar szál is.

Majdnem száz évvel Audrey születése előtt, 1832-ben Joseph John Ruston gépészmérnök, aki korábban az apja londoni és lincolni hajógyáraiban tanult, hozzákezdett az osztrák, magyar és cseh hajózás fejlesztéséhez. Részt vett az Első Duna-Gőzhajózási Társaság (Erste Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft) hajóinak építésében, s tervei alapján megépültek a I. Franz, Duna, Pannónia, Zrínyi, Nádor és Bohemia nevű gőzhajók. A sikeres kezdés után három év elteltével már Óbudán avattak fel hajógyárat, s itt készült az első oldalkerekes magyar gőzhajó, az Árpád is, amelyet részben maga Ruston tervezett.

Egy évvel később Ruston és John Andrews kiváltak a társaságból és saját üzemet alapítottak a felső-ausztriai Traunsee-tavon. A vállalat gyorsan növekedett, amikor Andrews hirtelen elhunyt, s Ruston egyedüli tulajdonos lett. Persze ehhez az is kellett, hogy meggyőzze elhunyt társa özvegyét, hogy legyen az ő felesége. Így Isabella Hepbourn 1848-ban feleségül ment Rustinhoz, aki így már valóban az egész céget birtokolta.

Két évvel később megvásárolta a Thomas testvérek üzemét Prágában, amely hamarosan Csehország legnagyobb gépgyárává vált, ahol folyami és tengeri gőzösöket, motorokat, egyéb gőzgépeket, szerszámgépeket és mezőgazdasági gépeket is gyártottak.

A család tulajdonába került 1860-ban a Prága mellett, Úzice település kastélya, amelyet Bohuslav Chotek gróftól vettek meg, aki annak a Chotek Zsófiának volt az apja, aki Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége lett.

Közben négy gyermek is született a házasságban, két fiú és két kislány. Az egyik lány (Isabella) később Schön Alajos királyi mérnök felesége lett, a másik (Henriette) báró Schleinitz Vilmos udvari tanácsos mellett lett báróné.

A nagyobbik fiú, József egyetemet végzett Bécsben, majd nagybirtokosként élt Magyarországon, de a cég ügyeit is intézte, így az Üllői út 23. szám alatt egy kiállítótérrel egybekötött irodát tartott fenn. A birtokai központja Veszprém megyében volt, s 1882-ben megvásárolta Amade Dominika grófnétól a marcaltői kastélyt, amelyet aztán modernizáltatott.

A 32 szobás kastély számos ismert embert látott, hiszen havonta tartott róka vagy apróvad-vadászatot, s igazán fejedelmi házigazda volt. Visszatérő vendég volt Baross Gábor miniszter is, aki állítólag ekkor döntötte el a Pápa-Csorna vasútvonal építését, mert azon az útvonalon volt a kastély.

Közben Ruston József a mai Nyugati közelében, s az épülő Parlament közelében is vásárolt bérházakat, de már a közelgő családi életre is készült, hiszen 1885. szeptemberében eljegyezte Perczel Ilonát, Perczel Mór honvédtábornok leányát. A fényes eljegyzési bál után azonban viszálykodás indult, amelyet a hírek szerint Ruston kezdeményezett becsmérlő kijelentésekkel, így Ilona bátyja, Perczel Sándor kardpárbajra hívta ki az angol földesurat, amelyet december 8-án a pápai Griff Szálloda egyik magytermében meg is rendeztek, s mindketten súlyosan megsebesültek.

Ennek eredményeképpen az eljegyzést felbontották, s a veszprémi törvényszék mindkét felet nyolcnapnyi elzárásra ítélte.

Három évvel később dr. Wechle Pál megkereste Ruston Józsefet, hogy az 1873-ben leégett kovárci cukorgyárának gépeit eladja, s József, valamint öccse, Viktor elutazott a leégett gyárhoz. Ott találkoztak a közben elhunyt Anton wels cukorgyáros özvegyével, Karolin Schütz asszonnyal, s a beszélgetés és borozgatás közben kiderült, hogy van két, eladósorban lévő, cserfes, tűzrőlpattant lánya. A két fiú azonnal megismerkedett a két lánnyal, s hevesen udvarolni is kezdtek, de csak egy év múlva jártak sikerrel.

Viktor az idősebb leányt, Annát vette feleségül, míg József a fiatalabbat (Ilonát vagy Helénát).

1889 január 15-én meg is tartották a két esküvőt Bécsben, majd egy héttel később ezt megismételték az örömanya tiszteletére a kovárci Wels-kastélyban is - s ezt egy aranyosmaróti fényképész meg is örökítette.

Még abban az évben, 1889. november 21-én megszületett egy Prága melletti településen Viktor és Anna első gyermeke, akit Józsefnek neveztek el. Ő lett aztán negyven évvel később, Audrey édesapja.

A báty kevésbé kapkodta el a dolgokat, 1890-ben megvásárolta a zsirai Rimanóczy-kastélyt, majd más birtokokat is, s hamarosan a vármegye harmadik legnagyobb földbirtokosa lett.

Anton Wels Morvaországból érkezett és már érkezésekor folyékonyan beszélt magyarul, majd 1864-ben megvásárolta Motesiczky Pál gróf kastélyát. A helyiek örültek a vállalkozó megjelenésének, mert sok embert foglalkoztatott, a virágkorában háromszázan is dolgoztak ott, valamint a vidék leggazdagabb családjai közé tartozott, hiszen számos alkalmazottjuk volt, valamint pl. 1871-ben 1570 arany adót fizettek, amely a legmagasabbak között volt a vármegyében. A gyár (talán biztosítási csalás miatt) 1873-ban leégett, s Anton Wels 130 ezer aranyat kapott biztosítási díjként, azonban hamarosan megbetegedett és meghalt, mindössze 45 évesen. Ebben a kovarci kastélyban született 1868. június 23-án Wels Anna, aki Viktor felesége lett.

djp