Koháry Mária Antónia, grófnőnek született 1797. július 2-án Budán, Koháry Ferenc József gróf és Maria Antonia von Waldstein zu Wartenberg grófnő leányaként. Mivel apja sokszorosan kitüntette magát a napóleoni háborúkban, birodalmi hercegi rangot és sok más kitüntetést is kapott, ezért Mária Antónia is az udvar kedvence lett.

Olyannyira, hogy maga Ferenc császár irányította rá Ferdinánd szász-coburg-gothai herceg figyelmét, aki szintén sokszorosan kitüntette magát a harcokban.

Egyetlen bátyja még az ő születése előtt, kisgyermekként elhunyt, így ő maradt a hatalmas Koháry-vagyon egyetlen örököse. A figyelem ráirányítás olyan jól sikerült, hogy 1815. november 30-án az akkor már hercegkisasszony férjhez ment Ferdinánd herceghez. Ehhez persze az is kellett, hogy 1815. november 15-én herceggé emeljék az apját.

Az esküvőt igazán grandiózusan ünnepelték, hiszen a mulatság kilenc napig tartott, ahol 790 fős zenekar játszott.

Arról, hogy milyen lehetett az ifjú feleség, Jósika Miklós emlékirataiban olvashatunk, aki egy 1815-ben tartott bécsi bál után így írt: „Legszebbnek én herceg Koháry lányát találtam, magas, szőke hölgy volt ez, igen szelíd és kedves kifejezésű arccal s emellett kecses és választékos”

Ennek révén aztán nagynénje lett a pár év múlva megszületendő Viktória királynőnek (sőt férjének, Albert hercegnek is). Viktória édesanyja Ferdinánd húga volt, de Mária Antónia sógornője lett Lipót későbbi belga királynak is, aki ekkortájt még Sarolta walesi hercegnő férje volt.

Persze nem ez volt az egyetlen kapcsolata más uralkodócsaládokkal.

Nem sokkal a házasságkötés után megszületett Ferdinánd nevű fiúk, aki 1837-ben lépett Portugália trónjára, miután feleségül vette II. Mária portugál királynőt. A felesége halála után kiskorú fia mellett régens volt, s olyan bölcsen kormányzott, hogy bár később a spanyol trónt is felajánlották neki, de nem fogadta el.

Ágost nevű fiuk, aki két évvel a házasságkötés után született, Lajos Fülöp francia király lányát vette feleségül, s Viktória nevű leányuk Lajos Fülöp fiához ment feleségül. Lipót nevű fiuk pedig Izabella spanyol királynő lehetséges férje volt, de ez a terv végül meghiúsult.

Mária Antónia apja 1826-ben elhunyt, s hatalmas, mintegy 150 ezer hektárnyi földet hagyott hátra Ausztriában és Magyarországon, amelyeken gyárak, üzemek és bányák is voltak. A közel 20 millió frank értékű örökség sorsa azonban vitás volt, mert többen is pályáztak a fiú örökös nélkül elhunyt herceg vagyonára. Az özvegy azonban kijárta, hogy a hatalmas vagyont a veje örökölje, azonban a családnevet tovább kellett vinnie, így az Coburg-Koháry lett. Ehhez azonban még 1 millió 800 ezer forintot ki is kellett fizetni, amelyre végül 1830-ban sikerült.

A család egészen az első világháborúig, a leggazdagabb birtokosok közé tartozott Magyarországon.

A hercegnő 1862. szeptember 25-én hunyt el Bécsben, 65 éves korában.

Leszármazottai a portugál trón mellett a bolgár, román, belga vagy szász trónra is felülhettek.

Mindezek mellett őt tartják az első magyar zeneszerzőnőnek, akinek ránk maradt kéttételes E-dúr zongoraszonátáját Bécsben őrzik a bécsi Zenebarátok Társaságának (Gesellschaft der Musikfreunde) könyvtárában. A kéziraton az áll, hogy Sonata per il Clavi Cembalo / Par Mademoiselle la Comtesse Marie de Koháry.

djp