1837. június 20. jelentős dátum volt egy fiatal, tizennyolc éves lány életében, s legalább ennyire fontos volt Nagy-Britannia életében is, hiszen egy hat évtizedes korszak kezdetét jelentette. (a képen Viktória királynő)

A "mesekirály" vagy a "hattyúkirály" rejtélyes körülmények között hunyt el 1886. június 13-án, alig 40 éves korában a Münchentől délre fekvő Starnberg-tónál. (a képen II. Lajos bajor király)

II. Lajos bajor király a Wittelsbach család sarja volt, akinek nagynénje volt a legtörékenyebb hercegnő és unokatestvére Sisi, osztrák császárné.

Alekszandr Szergejevics Puskin, a legnagyobbnak tartott orosz költő, 1799. június 6-án született egy tekintélyes orosz családban, s már kisgyermekkorától beszélte az orosz nyelvet. (a képen Puskin)

Mindez ma már talán szokatlannak tűnhet, de a hasonló társadalmi pozíciójú családokban a francia volt az elfogadott és használt nyelv. Ennek a következménye, hogy az egyik legnagyobb író, Tolsztoj is csak 18 éves korában tanult meg oroszul.

II. Milán Obrenović herceg 1839-ben úgy irányította 26 napig Szerbiát, hogy a legtöbb beszámoló szerint fogalma sem volt róla.

Az 1819. október 21-én született herceg a szüleinek (egyes hírek szerint a) hatodik gyermeke volt, de az első fiú, aki túlélte a gyermekkort, ugyanakkor ő is egész életében beteges volt.

II. Vilmos, az utolsó német császár és porosz király, Viktória királynő legidősebb gyermekének, Viktória királyi hercegnőnek a legidősebb gyermeke, s egyben az angol királynő legidősebb unokája volt. (a képen II. Vilmos)

Vilmos 1859. január 27-én született Berlinben, Friedrich Wilhelm Viktor Albert néven, így nevében benne volt édesapja (a későbbi III. Frigyes) és édesanyja, valamint nagymamája (hiszen a Viktor a Viktória férfi alakja) és anyai nagyapja (Albert) neve is.

Edward Oxford 1840. júniusi kísérlete után, a királynő semmilyen különleges védelmet nem kapott, pedig egyre növekedett a nyugtalanság és a zavargások száma. A nem túl népszerű férj és a Flora Hastings botrány csak rontott a helyzeten, s ennek következtében több merénylet célpontja is lett. (a képen Oxford merénylete)

A viktoriánus kori Angliában igazi látványosság volt a nyilvános akasztás, amelyet emberek ezrei, olykor tízezrei láthattak.

Az utolsó ilyen eseményre - mármint nyilvános akasztásra - 1868. május 26-án került sor, amikor is közel kétezres tömeg huhogott és gúnyolódott az elítélten, miközben a Rule Britannia-t és a Champange Charlie-t énekelték. (a képen az utolsó akasztás)

Alexandrina Viktória 1837. május 24-én ünnepelte a 18. születésnapját, amely elsősorban azért volt jelentős, mert nagybátyja, IV. Vilmos király már érezte, hogy nincs sok hátra.

Tulajdonképpen csak azért imádkozott, hogy megérje az általa szeretett hercegnő 18. születésnapját, hiszen így nem kellett mellé régens állítani. Vilmos félt attól, hogy Sir Conroy kerülne a fiatal lány mellé régensként (pontosabban az anya, Viktória szász-coburg-saalfeldi hercegnő, de őt az orránál fogva vezette Conroy).

Spencer Perceval, aki mindig az ifjabb William Pitt barátjaként jellemezte magát, az egyetlen brit miniszterelnök, akit meggyilkoltak. Egy angol-ír gróf fiaként született 1762. november 1-én, aki a Cambridge-i Harrows School-ban majd a Trinity College-ban tanult. (a képen Spencer Perceval)

A waterloo-i csatavesztés után a győztes nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy a legyőzött császárnak távoznia kell Európából. A kiszemelt cél Szent Ilona szigete volt, amely többezer kilométer távolságra volt minden más szárazföldtől. A lemondatott császár 1815. október 15-én érkezett a szigetre Angliából 69 napos utazás után egy brit hadihajó fedélzetén.