1797. augusztus 30-án született a klasszikussá vált Frankenstein romantikus írója, Mary Wollstonecraft Godwin, aki a romantikus költő, Percy Bysshe Shelley második felesége lett. Szinte az irodalomba született bele, bár születése után néhány nappal édesanyja, Mary Wollstonecraft, az ismert feminista író, gyermekágyi lázban elhunyt.

A 18 éves uralkodó némileg váratlanul került a trónra, s korántsem olyan viszonylag nyugodt körülmények között, mint egy évtizeddel korábban Viktória királynő, hiszen a birodalmához tartozó Magyarországon éppen szabadságharc zajlott.

A gyűlölt uralkodóból a "mi Ferenc Jóskánk" lett a 68 éves uralkodása alatt, amely ma is az egyik leghosszabb időtartam nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, sőt világszerte is.

Sarah Forbes Bonetta, vagyis eredeti nevén Aina, 1843-ban a joruba népcsoport Egbado nevű klánjának hercegnőjeként született Nyugat-Afrikában, de ötéves korában a szomszédos Dahomey királyság fegyveresei a családját megölték, s ő is csak egy véletlennek köszönhette az életét.

Ghezo király emberáldozatot akart rajta bemutatni, de Frederick E. Forbes kapitány, egy brit haditengerész, meggyőzte, hogy a kislányt küldje el Viktória királynőnek ajándékba.

A kapitány a kislányt megkeresztelte, s ezzel a Sarah nevet adta neki, majd saját családnevét, s hajója, a Bonetta nevét, így lett a kislányból Sarah Forbes Bonetta.

Az Angliába vezető úton a kislány hamar megtanult angolul, amely nagy meglepetés volt Viktória királynő számára, amikor 1850. november 9-én találkoztak.

Alekszandra (Alexandra) Pavlovna orosz nagyhercegnő, Nagy Katalin orosz cárnő unokája és I. Pál orosz cár legidősebb leánya 1783. augusztus 9-én született Szentpétervárott. Születése után a cárnő azt írta, hogy "Megszületett egy harmadik gyermek, és lány volt, akit Alexandrának neveztek el bátyja tiszteletére. Az igazat megvallva sokkal jobban szeretem a fiúkat, mint a lányokat."

Ez a negatív vélemény a későbbiekben is megmaradt, hiszen a cárné titkára szerint Nagy Katalin nagyon csúnyának tartotta a kislányt, s amikor megszületett Elena, akkor megjegyezte, hogy a hat hónapos csecsemő sokkal okosabb és bájosabb, mint a kétéves Alexandra.

Viktória királynő és Albert herceg negyedik gyermeke és második fia, testvéreitől eltérően a Windsor-palotában született 1844. augusztus 6-án, s szeptember 6-án keresztelte meg a canterbury érsek.

Affie, bátyjától eltérően szorgalmas és tanulni vágyó fiatal volt, aki nagyon érdeklődött a technikai vívmányok iránt, s még inkább a haditengerészet iránt. Ennek a személyes vonzalmának köszönhetően 1856-ban csatlakozott a Királyi Haditengerészethez, akárcsak annak idején IV. Vilmos, a Tengerészkirály.

Viktória brit királynő és Albert herceg első gyermeke 1840. november 21-én született a Buckingham-palotában, s anyjához hasonlóan a Viktória nevet kapta (egészen pontosan a Victoria Adelaide Mary Louisa nevet). Amikor megszületett, az orvos szomorúan közölte, hogy "Ó asszonyom, ez egy lány", de a királynő csak annyit mondott "Sebaj, legközelebb herceg lesz".

Szülei házassági évfordulóján keresztelték meg, ahol keresztszülei voltak az özvegy Adelaide királyné, I.Lipót belga király, I. Ernő szász-koburg és gothai herceg (őt Wellington herceg helyettesítette), Sussex hercege, Gloucester hercegnője és Kent hercegnője.

Oroszország, Franciaország és Anglia az 1832-es londoni konferencián abban egyeztek meg, hogy Görögországban királyság lesz, amelynek vezetőjévé Wittelsbach Ottó bajor királyi herceget választották, aki I. Ottó néven lépett trónra.

A herceg, aki Erzsébet magyar királyné (Sisi) unokatestvére is volt, harminc éven keresztül ült a görög trónon, s közben igyekezett a három nagyhatalmat egymás ellen kijátszani. Családi botrányai és erkölcstelen életvitele miatt 1862-ben a népharag elűzte a trónról.

A XIX. század korabeli Anglia városaiban, s főként Londonban rendkívül gyorsan növekedett a népesség, amely azzal is járt, hogy hihetelen mértékben megszaporodtak a nyomornegyedek.

Az ott élő népességnek a zsúfoltság mellett a különböző fertőző betegségekkel is meg kellett küzdenie, amelyek ugyan a főúri és királyi családokban is előfordultak, de a zsúfolt negyedekben sokkalta gyakrabban.

A különböző fertőző betegségek egyik fontos terjesztői voltak az egerek és patkányok, amelyeket szinte lehetetlen volt kiírtani, s amelyek még a Buckingham-palotában is gyakran előfordultak.

Viktória királynő a trónra lépése után alig tizennyolc évesen kevés tapasztalattal rendelkezhetett a nép életéről és rájuk leselkedő veszélyekről, de később férje, Albert herceg támogatásával sokat tett az áldatlan állapotok felszámolásáért - ilyen volt a munkásnegyedek építése vagy a csatornahálózat kiépítése.

Mária Alekszandrovna nagyhercegnő, II. Sándor orosz cár egyetlen felnőttkort megélt lánya, két öccsével gyakran járt Németországban és Európa déli részén, így gyorsan megtanult az orosz mellett angolul, németül és franciául is. 1868 augusztusában, amikor a nagyhercegnő még nagyon fiatal volt, egy németországi családlátogatáson megismerkedett Viktória királynő második fiával, aki éppen nővérét látogatta meg, aki egyébként Mária unokatestvérének felesége volt. Az első találkozás után három évvel, 1871 nyarán újra találkoztak Heiligenbergben, s elhatározták, hogy összeházasodnak.

Sisi és Ferenc József második gyermeke, Habsburg-Lotaringiai Gizella 1856. július 12-én született Laxenburg-kastélyban, Bécs közelében, a Habsburgok nyári rezidenciáján. Igaz második gyermekként született, de hamarosan ő lett a legidősebb, amikor Zsófia főhercegnő, mindössze kétéves korában, egy magyarországi utazáson megbetegedett és meghalt. Gizella is beteg volt, de az ő szervezete jobban bírta a megpróbáltatásokat.

A haláleset után, Ferenc József anyja, Zsófia főhercegné (aki egyébként Sisi nagynénje is volt) még jobban magához vonta a gyerekek neveltetését. Így Gizella és két évvel később született Rudolf teljesen a szigorú és konzervatív nagymama nevelését volt kénytelen elviselni. Egyedül a legkisebb kislány neveltetését nem engedte át az anyósának. (a képen Rudolf, Ferenc József, Sisi, Mária Valéria és Gizella)