Majdnem húsz év telt már el felesége, Sisi halála óta, amikor 1916. november 21-én Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király életének 87. évében elhunyt.

Még nem volt húszéves, amikor már a leggyűlöltebb ember volt Magyarországon a szabadságharc leverése és az azt követő megtorlás után, amilyen az aradi vértanúk kivégzése is volt.

Majdnem újabb húsz év telt el, amikorra bekövetkezett a kiegyezés és a Szent Koronával magyar királlyá koronázták. Ebben már minden bizonnyal fontos szerepet játszott Wittelsbach Erzsébet vagyis Sisi, aki különösen a szívén viselte a magyarok helyzetét.

A következő évtizedekben a helyzet egyre konszolidálódott, de előbb Rudolf herceg öngyilkosságával, majd Sisi meggyilkolásával komoly csapások érték a császárt is. 

Természetesen ennek ellenére sokan nem tudtak vagy nem akartak kiegyezni a császárral, ezért élete során összesen hét merényletet követtek el ellene. A hasonlóan hosszú ideig uralkodó kortárs, Viktória királynő ellen hasonló számú, összesen nyolc merényletet követtek el.

Ferenc József elég érdekes egyéniség volt, akinek neveltetését szinte teljesen édesanyja, Zsófia főhercegné irányította, mert gyenge jellemű apja erre nem igazán volt megfelelő.

Viktória királynőhöz hasonlóan óriási munkabírású volt és nagyfokú hivatástudattal rendelkezett. Talán nem véletlen, hogy az angol királynő és német felmenőkkel rendelkezett és a nevelőnője is a poroszos módszer szerint oktatta és nevelte.

Ferenc József viszont mélyen vallásos volt és ókonzervatív gondolkodású uralkodó, aki mindig birodalmi távlatokban gondolkodott. Az ókonzervatív gondolkodásmódja ellenére azonban mégis képes volt komoly változásokra, az alkotmányosság elfogadásától az általános választójog bevezetéséig.

Erős felsőbbrendűségi tudat volt benne, így ritkán fogott kezet bárkivel és nagyon kevés emberrel tegeződött, a családtagokon kívül kizárólag uralkodókkal. Egész életében egyenruhában járt, a hozzá kihallgatásra érkezők pedig kizárólag frakkban és fekete mellényben, valamint nyakkendőben jelenhettek meg.

Egész életében egy meghatározott rendszer szerint élt, amely alapján nyáron hajnali négykor, télen pedig ötkor kelt. Mindez Sisi halála után még inkább szigorú beosztású lett.

A reggeli után hivatalos ügyekkel foglalkozott, majd hét órától a felterjesztéseket intézte. Tíztől kérelmeket hallgatott meg, majd egy kis séta után délben megebédelt. Délután a kihallgatások és megbeszélések következtek, majd a postával foglalkozott. Öt órakor megvacsorázott, majd nyáron 8, télen 9 órakor nyugovóra tért.

A 86 éves császár 1916 őszén megfázott, majd tüdőgyulladást kapott, de ekkor sem pihent. November 20-án már rosszullétre panaszkodott, de olyan makacs volt, hogy az orvosi kérései sem hagyott fel a szokott napirendjével.

Másnap hajnalban, bár 38,1 fokos láza volt, már fél négykor ott ült az íróasztala mellett. Ebédre már 39,5 fokos láza volt, de dolgozott tovább. Este hétkor már alig bírta magát tartani, így ágyba fektették és elaludt. Elalvás előtt még annyit mondott, hogy honap befejezi az abbahagyott munkát "Felkelek, mint máskor".

Végül álmában hunyt el este kilenc óra után öt perccel.

Este 9 óra 45 perckor távirat érkezett a császári és királyi kabinetirodához, amely szerint „I. Ferenc József, Ő császári és királyi apostoli felsége ma… este 9 órakor a schönbrunni kastélyban az Úrban csendesen elszenderült”.

Összesen négy gyermeke született, akik közül Zsófia betegség, míg Rudolf öngyilkosság miatt még az ő életében elhunyt.

A 68 év alatt összesen öt trönörökös várta, hogy a trónon követhesse, Miksát meggyilkolták, a már említett Rudolf öngyilkos lett, Károly Lajos betegség miatt hunyt el, Ferenc Ferdinándot pedig meggyilkolták.

Az ötödik követte a trónon, aki aztán IV. Károly néven az utolsó magyar király lett.

djp