Ada 1815. december 10-én született Lord Byron és Annabella Milbanke egyetlen közös gyermekeként és Byron egyetlen törvényes gyermekeként. Szüleinek házassága tulajdonképpen Byron egy hirtelen elhatározása volt, amellyel meg akart szabadulni a későbbi miniszterelnök, Lord Melbourne feleségétől, Caroline Lambtől, akivel egy ideig eléggé viharos kapcsolata volt, de aki nem akarta elfogadni Byron döntését a szakításról, másrészt azért, hogy leplezze a féltestvérével, Auguste Leigh-hez fűződő viszonyát. (Richard Westall : Lord Byron - 1813)
Emiatt a házasság nem is volt tartós, így Ada szülei már születése pillanatában külön éltek, majd alig egy hónapos volt, amikor már el is váltak, s Ada soha többé nem látta édesapját. Anyja nehezen viselte a férje házasságon kívüli gyermekeit és mindkét nembeli szexuális kicsapongásait, s a kislány még alig volt egy hónapos, amikor 1816. január 16-án elköltözött, majd április 21-én a válási papírokat is aláírták. A jog ekkortájt az apának ítélte a felügyeleti jogot, de a botrányos életű Byron esetében ez szóba sem kerülhetett. Az apa beleegyezett a feltételekbe, csak azt kérte, hogy folyamatosan tájékoztassák a kislány életéről. Nem sokkal később örökre el is hagyta Angliát, s mivel Ada nyolcéves korában apja már meg is halt, így soha nem találkozhattak személyesen, csak levelezhettek.
Byron nagyon szerette lányát, s több versében is megemlítette (a paralelogrammák hercegnőjének nevezte), remélte, hogy legalább a halála után találkozhatnak, s Ada is nagyon vonzódott apjához, olyannyira, hogy halálakor - kérésére - az általa egyébként soha meg nem ismert apja mellé, a Byron-kriptában temették el a Nottinghamben lévő Szent Mária Magdolna-templomban.
A kislány gyermekkorában gyakran volt beteg, s ezek elég komoly következményekkel jártak. Nyolcéves korában olyan fejfással kezelték, amely miatt időlegesen a látása is megromlott, majd 1829-ben a kanyaró mellékhatásaként majdnem teljesen megbénult. Közel egy évig folyamatos ágynyugalmat írtak számára elő, s 1831-re is csak mankóval tudott járni. Mindezek mellett azonban kiapadhatatlan tudásvágya volt, szinte minden érdekelte, s betegsége alatt is folyamatosan tanult és fejlesztette képességeit.
Édesanyja azonban nem akarta, hogy rendkívül tehetséges lánya költő vagy irodalmár legyen, így a matematika és a természettudományok felé fordította, amely ebben a korban nem volt túlságosan elterjedt. Annabella szintén szerette a matematikát, s lánya számára, mivel nőként egyetemre nem járhatott, a kor egyik leghíresebb matematikusát Augustus de Morgant (aki a londoni egyetem matematikaprofesszora volt), kérte fel, hogy oktassa. De Morganen kívül is több jól ismert matematikus fordult meg a házban, ugyanakkor ő is több látogatást tett más híres tudósoknál és személyiségeknél. Ismerettségi köréhez tartozott az említettek mellett Michael Faraday, Sir David Brewster vagy Charles Dickens is. Alig tizenhét éves volt, amikor 1833 június 5-én egy partin megismerkedett Charles Babbage híres matematikussal, majd de Morgan feleségének kíséretében látogatást is tett Babbage házában, s első pillantásra megértette az analitikus gép működésének alapelveit, s látta, hogy nagyon fontos szerepet játszhat a későbbiekben. Babbage már húsz éve fejlesztette a gépet, de távol állt még a befejezéstől. A férfit lenyűgözte Ada tudása, intelligenciája és sokoldalúsága, s a számok varázslónőjének nevezte.
A parti vendégei között voltak férfiak és nők vegyesen, többek között Mrs Somersville is, akinek a segítségével később megismerkedett Lord Wiliam Kinggel, akivel olyannyira sikerült összebarátkozni, hogy 1835. július 8-án feleségül is ment az akkor 30 éves férfihez, így báróné lett, majd 3 évvel később férjét gróffá emelték, így a Lovelace nevet tőle "örökölte" (a férje Earl of Lovelace lett). Persze azért ez nem olyan könnyen, hiszen még házasságkötése előtt, tizennyolc éves korában, egyik tanárába szerelmes lett, s meg is próbáltak elszökni. Lebuktak, de a család megpróbálta a szőnyeg alá söpörni az ügyet.
Lord Kinggel való házassága alatt három gyermekük született, s Ada, aki egyébként is sokat betegeskedett, a szülésektől teljesen megtört, abba akarta hagyni tudományos tevékenységét. (1836.május 2. - Byron ; 1837. szeptember 22 - Anne Isabella ; 1839. július 2. - Ralph Gordon).
Babbage olasz barátja Giovanni Plana csillagász késésére Torinóba látogatott, ahol előadásokat tartott találmányairól. A hallgatóság egyik tagja, Luigi F. Menabrea - későbbi olasz miniszterelnök - Babbage előadásairól és találmányairól rövid, francia nyelvű beszámolókat írt, s azokat 1842-ben ki is adatta. Babbage hallott a cikkről és megkérte Adát, hogy fordítsa le angolra, aki eleget tett barátja és mentora kérésének. A fordítást (saját neve alatt :() megjelentette a Scientific Memoirsban, de Babbage arra kérte, hogy lássa el jegyzetekkel is. Ennek eredményeképpen a jegyzetek kétszer-háromszor olyan hosszúak lettek, mint az eredeti szöveg, s mivel Ada nem csak matematikai vénával, hanem írói vénával is rendelkezett, a stílusa is magával ragadó volt. (Alfred Chalon: Ada Lovelace - 1840)
Ebben a kibővített cikkben Babbage gépét összehasonlítja Jacquard szövőgépével, amely "virágokat és leveleket sző", míg Babbage gépe "algebrai mintákat". A jegyzetek között magyarázatként néhány program is található, amelyet (jóval) később átvizsgálva tökéletesen működőnek ismertek el. Ezekben a jegyzetekben a Bernoulli-számok kiszámítási módját fogalmazta el és sokak szerint ő fogalmazta meg a világ első számítógépes programját. Így aztán Ada lett a világ első programozója, vagyis olyan személy, aki nem tervez gépet, csak használja. Babbage szóhasználatával Ada computer (számítógépet használó személy) volt. Ada javasolta Babbage-nek, hogy a decimális számrendszer helyett használja a binárist, és megtervezte, hogyan lehet egy utasítássorozatot többször végrehajtatni. (Babbage gépe)
Sokkal többet látott a gép jövőjéből, mint bárki a korban, s világosan látta a matematikán kívüli lehetőségeket. Végül a kiegészített cikk megjelent a Taylors Scienetific Memoirsben 1843-ban. A cikket természetesen nem a saját neve alatt írta, hiszen akkoriban egy nő nem írhatott egy tudományos cikket vagy publikációt, hanem az A. A. L. monogramot használta. Nem lehet tudni mennyi volt Ada saját ötlete, s mennyi Babbage instrukciója, de az bizonyos, hogy az ő fejéből pattant ki az ötlet, hogy a gépet széles körben lehetne használni - olyasféleképpen, ahogyan ma a mesterséges intelligenciát kezeljük. Ada igazi kékharisnya lett, amely azokat nőket jellemezte, hogy műveltek és olvasottak voltak, s mivel akkoriban korlátozottak voltak a lehetőségeik, önképzőköröket szerveztek, ahová tudósokat hívtak meg és élénk társadalmi életet éltek. (Margaret Sarah Carpenter: Ada - 1836)
Eközben persze élte a nemesek életét, s bálok forgatagában újabb híres személyiségeket ismert meg, sőt gyakorta megfordult a királyi udvarban is, ahol elsősorban a műszaki tudományok iránt érdeklődő Albert herceget bűvölte el tudásával, így viszont Viktória királynő is becsülte. Eleinte kissé féltékeny volt rá, viszont mikor megtudta, hogy három gyermekes anyuka a féltékenysége elszállt.
Férje haladó szellemű volt, így támogatta felesége matematikai és tudományos érdeklődését, s széles körű társadalmi életet folytattak. Adát számos komoly probléma érdekelte, Babbage gépén kívül komoly fejtörést okozott neki a "háromtest-probléma", amely a Föld-Hold-Nap egymásra hatását vizsgálta és komolyan foglalkozott a szerencsejátékok kutatásával is, olyan modellt szeretett volna kidolgozni, amely nyerő stratégiát biztosít számára.
Ada ugyanis nagyon szerette a lovakat. Egyrészt rendszeresen lovagolt - betegeskedése ellenére - másrészt rendszeresen fogadott a lovakra. Sokszor és megszállottan költött nagyon sok pénzt a lóversenyre, ami miatt többször el kellett zálogosítani családi ékszereit is, sőt végül el is adta őket. Édesanyja és férje nem tudta megakadályozni e szenvedélyének élvezetét, mert Babbage embereit használta a fogadásokra. Édesanyja, első és második férje hiába küzdött ellene. (az epsomi derby)
Sokféle betegséggel küzdött, komoly emésztési és légzési problémái voltak, s orvosai, elsősorban Dr. Lolock fájdalomcsillapítóként ópiumot szedettek vele, amely miatt azonban hangulatingadozásai és hallucinációi alakultak ki.
Harmincöt éves korában méhnyakrákot kapott, s amikor megtudta, hogy halálos beteg a hit felé fordult és halálos ágyán, 1852. augusztus 30-án árulta el férjének, hogy házasságtörést követett el egy közeli barátjával, John Crossal, és elzálogosította a családi ékszereket, s a férj azonnal megszakította vele a kapcsolatot. Közel két évig küzdött betegségével, s olykor olyan fájdalmai voltak, hogy a kor híres ápolónője, Florence Nightingale később azt állította: " nem élhetett volna ilyen sokáig, ha nem lett volna hatalmas élni akarása". (Henry Philips: Ada Lovelace - 1852)
Végül 1852. november 27-én hunyt el, talán nem is a rák vitte el, hanem a kezelésére kapott rengeteg érvágás. A legenda szerint utolsó óráiban Dickens mesélt a számok varázslónőjének. Harminchat évesen hunyt el, akárcsak az édesapja, aki halálos ágyán is őt emlegette "Ó, szegény drága gyermekem! - kedves Ada! Istenem, ha láthattam volna őt! Legyen rajta az áldásom."
Emlékére programozási nyelvet neveztek el, ő található a Microsoft híres hologramján és a műszaki tudományokban 2009-től Ada Lovelace-napot tartanak minden év októberének második keddjén a műszaki és természettudományokban jeleskedő nők számára. (a hologramos matrica)
jövő vasárnap újra találkozhatunk és folytathatjuk ...
A blogban használt források listája
A Viktóriánus korabeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Common.
Csatlakozz a bloghoz és a Facebook-csoporthoz!
