A „Lady Elgin” katasztrófája 1860. szeptember 8-án hajnalban történt, amikor a Milwaukee felé tartó oldal­kerekes kirándulógőzöst a Michigan-tó éjszakai szele és hullámzása érte utol: a sötétben, süvítő szélben az Augusta nevű fateher-szkúner nekicsapódott a gőzös bal oldalának.

A Carrington-esemény néven emlegetett geomágneses vihar 1859. szeptember 1–2-án írta be magát a tudomány- és technikatörténetbe.

Liszt Ferenc (1811. október 22. – 1886. július 31.) a 19. századi romantikus zene egyik legnagyobb alakja. A magyar zenetörténet kiemelkedő személyiségeként egyszerre volt zongoravirtuóz, zeneszerző, karmester, tanár és gondolkodó. Élete során európai ünnepelt sztár és mélyen spirituális ember is volt, akit a korabeli közönség rajongással imádott, s akinek zenéje ma is az emberi szenvedély és emelkedettség szimbóluma.

A 19. század eleji Európa társadalmi rendje merev szabályokkal határozta meg, ki milyen pályát választhat magának. Az orvostudomány a férfiak privilégiuma volt; a nők előtt zárt ajtók álltak az egyetemeken és a kórházakban. Ebben a világban bukkant fel egy fiatal ír nő, Margaret Ann Bulkley, aki nem törődött a korlátozásokkal: férfiruhába bújva és James Barry néven új életet kezdve áttörte a legszilárdabb akadályokat, és a Brit Birodalom egyik legelismertebb katonai orvosává vált.  

Robert Cocking (1776–1837) angol akvarellfestőként kezdte pályafutását, ám szíve mélyén mindig is a tudományos felfedezések és az aerodinamika vonzották. Bár nem volt képzett mérnök, rendkívüli lelkesedéssel vetette bele magát a kor legújabb találmányaiba, különösen az ejtőernyőzés témájába, amely a 19. század elején még csupán kísérleti fázisban járt.

VII. Keresztély dán király már fiatal korától súlyos mentális zavarokkal küzdött. A modern történészek szerint valószínűleg skizofréniában szenvedett, de kortársai is különösen labilis, zavart elméjű uralkodónak tartották. Viselkedésére jellemző volt a kényszeresség, gyakori önkielégítés, hisztérikus rohamok, valamint gyermeteg, néha szinte infantilis megnyilvánulások.

Wilmer McLean (1814. május 3. – 1882. június 5.) amerikai nagykereskedő volt Virginiában, aki véletlen folytán különös szerepet kapott az amerikai polgárháborúban.

1875. július 18-án Dublin történetének egyik legkülönösebb és leginkább szeszgőzös tragédiája zajlott le. A nyári este békésen indult, ám hamarosan lángba borult a város egyik szegénynegyede, a Liberties, ahol a munkásosztály túlélésért küzdő tagjai éltek – és ahol aznap este szó szerint folyóként hömpölygött a whisky az utcákon.

Az adósok börtöne már a középkorban is hozzátartozott az angolok mindennapjaihoz. A kormány nem szabályozta a működését, s csak a haszonszerzés szabályai szerint működött. Minden börtönnek megvoltak a saját szabályai, amelyet a vezetője állapított meg.

Oscar Wilde, a viktoriánus korszak egyik legkiemelkedőbb gondolkodója és írója, nemcsak irodalmi tehetségével, hanem megrendítő sorsával is örökre nyomot hagyott a történelemben.