Házasságkötése előtt Viktóriának, mint hajadon nőnek a kor szokásait követve egy háztartásban kellett élnie anyjával, aki így a Buckingham-palota egy távol eső szárnyában kapott lakosztályt, s maga a királynő is csak úgy tudott menekülni az anyja (s Conroy) közelségéből, hogy férjhez ment, amelyet Lord Melbourne-nek botrányos alternatívaként emlegetett.
Ennek ellenére Viktória és Albert házassága igazi szerelmi házasság volt, amelyet ugyan már majd két évtizede elterveztek, de a pár valóban szerette egymást. Albert rendszerető és alapos ember volt, akit ez a tulajdonsága alkalmassá tett arra, hogy később átvegye az uralkodói feladatok egy jelentős részét, de az első időszakban még inkább bosszantotta a királynőt, így jelentős feszültség forrása volt. Pár év múlva azonban, előbb Lord Melbourne, majd Lehzen elvesztése után azonban megbékélt a helyzettel, sőt az uralkodás teendőit sok esetben unalmasnak és terhesnek érezte.
Ő is kialakította magáról a dolgozó uralkodó képét, akárcsak kortársa Ferenc József, de ez inkább csak uralkodása második részére volt jellemző. Ráadásul ő csak reprezentációs uralkodó volt, míg Ferenc József teljes hatalommal bírt.
A királynő uralkodásainak első másfél évtizedében kilenc gyermeknek adott életét, amely egyrészt annak a függvényében érdekes, hogy soha nem akart nagy családot, hiszen félt a szüléstől és annak következményeitől, másrészt (saját bevallása szerint) nem akarta az angol kincstárat sem megterhelni a sok herceg és hercegnő javadalmazásával.
Az első tizenhét évben tehát jórészt állapotos volt, vagy a szülés utáni (nála gyakori) depresszióban szenvedett. Ilyenkor jórészt Albert intézte az ügyeket, az idő előre haladtával egyre nagyobb jogkörrel.
Mivel hivatalos címe nem volt, semmi nem kötötte a kezét, szabadon tárgyalhatott mindenkivel, s jelentős szerepe volt a királyi palota, London, sőt az egész Birodalom felvirágzásában.
Sőt, még azt is elérte, hogy miután a királynő anyja kiköltözött a Buckingham palotából egy másik palotába anya és lánya között oldódjon valamelyest a feszültség.
A Hastings-botrány és a hálószoba-válság által megtépázott tekintély, s a királynő népszerűsége lassan visszatért.
A nép számára igazi ünnep volt az esküvő és amikor Viktória első terhessége alatt gyilkossági kísérletet hajtottak végre ellene, a közvélemény végképpen megfordult. Mindezt tetézte, az első hercegnő születése, majd egy évvel később az első fiú születése. Ekkor már senki nem emlékezett a pár évvel korábbi botrányokra.
A házasságból tehát összesen kilenc gyermek született (5 lány és 4 fiú) akik (s az ő gyermekeik) pár évtized múlva, szinte a teljes Európát az uralmuk alatt tartották - ekkor kapta Viktória, az Európa nagymamája nevet.
Gyermekei, a királynőhöz hasonlóan, jellemzően hosszú életűek voltak, olyannyira, hogy hárman még a második világháborút is megélték.
Nézzük dióhéjban kik is voltak és mire jutottak ...
Viktória hercegnő (1840.11.21.-1901.08.05.)
Teljes nevén Victoria Adelaide Mary Louisa, az első gyermek 1858-ban között házasságot Frigyes porosz trónörökössel, akivel az 1851-es világkiállításon találkozott előszőr, majd négy évvel később már dinasztikus célból találkoztak. Végül a pár 1858-ban kötött szerelmi házasságot, némi angol-porosz vita után. A házasságkötés után a feleség Poroszországba költözött, s nehezen illeszkedett be az udvarba, bár édesapja próbálta minderre felkészíteni. 1888-ban férje német császár lett, de 99 nappal később gégerákban elhunyt, így Viktória császárnő megözvegyült, s a trón legidősebb fiára szállt, akinek bal karja egy szülés közbeni orvosi műhiba következtében tulajdonképpen megbénult.
A házaspárnak összesen nyolc gyermeke született kettő (Zsigmond és Valdemár) gyermekkorban elhalálozott, de Zsófia hercegnő Görögország királynéja, míg Vilmos porosz király és német császár lett, aki még édesapja halála előtt elfoglalta a palotát és szembefordult édesanyjával is, akit elűzött a palotából és minden személyes tárgyát átkutatta. Egyes támogatóit elűzette, másokat börtönbe záratott. Viktória pár hónappal édesanyja után hunyt el, férjéhez hasonlóan rákban.
Eduárd herceg (1841.11.09.-1910.05.06.)
Viktória legidősebb fia Albert Edward 59 évig volt walesi herceg, s 60 évesen került a brit trónra. Trónörökösként távol tartották a napi politikától és az ország kormányzásától, mert inkább az élvezeteket hajszolta, mint a napi ügyeket. Igyekezett megfelelni szülei elvárásának, de korántsem volt olyan művelt és sokoldalú, mint nővére Viktória hercegnő. Disreali szerint tájékozott, kellemes modorú ember volt, mások szerint vidám és mindig kedélyes ember. Fontos szerepet játszott a divat alakításában és rengeteget utazott és persze költezett.
Katonai pályára szeretett volna lépni, de anyja ezt megtiltotta, így csak kerülőúton lett ezredes. Nővére szervezte meg első találkozóját Alexandra dán hercegnővel, akivel kölcsönösen szimpátia alakult ki, de a herceg előtte még egy kis kalandot keresett Nellie Clifden karjaiban. Ekkor utazott el hozzá apja, aki az utazás során megbetegedett és nemsokára meg is halt. A királynő ezt sohasem bocsátotta meg a hercegnek. Ez kijózanító is volt számára, ettől kezdve sokkal felelősebben gondolkodott, s a háttérbe vonult édesanyja helyett, a reprezentációs feladatok jó részét el is látta.
1863-ban feleségül vette a dán hercegnőt, amely rosszallást váltott ki a német rokonságban, tekintettel a feszült német-dán viszonyra.
Összesen hat gyermekük született, akik közül a legkisebb (Sándor János) csecsemőkorában elhunyt, akik közül György édesapja halála után brit király és indiai császár lett, Matild pedig norvég királyné. Mindezek mellett számtalan szeretője volt (többek között Sarah Bernhardt és Churchill édesanyja is) akiktől összesen legalább 55 gyermeke született, s gyakran látogatta a bordélyokat is.
Királyként mégis jelentősnek mondható, megreformálta a haditengerészetet, kibékült a hagyományos ellenfélként számító franciákkal és tanúja volt a korszak technikai fejlődésének. Uralkodásának utolsó éveiben az alsóház jelentősen korlátozta a Lordok Háza jogköreit. Viszonya rendkívül feszült volt unokaöccsével II. Vilmos német császárral - nemcsak politikai, hanem a korábban említett családi okok miatt is.
Uralkodásainak éveiben édesanyja alapján és kiterjedt rokonsága miatt, Európa nagybácsija néven nevezték.
Alíz hercegnő (1843.04.25.-1878.12.14.)
Alice Maud Mary hercegnő nevét Melbourne kedvéért kapta, aki egyszer úgy nyilatkozott, hogy az Alíz a kedvenc női neve. Szoros kapcsolatban volt testvéreivel, különösen Viktória hercegnővel, akitől nehezen tudott elszakadni, amikor az férjhez ment.
Ő ápolta édesapját a halálos ágyán, így az ő kezeiben hunyt el, amely mélyen megérintette. Egy évvel később férjhez ment Lajos hessen–darmstadti herceghez, aki teljesen más életet szeretett, mint a puritán és rendkívül vallásos hercegnő, így kapcsolatuk megromlott.
Ennek ellenére összesen hét gyermekük született, akik közül ketten kisgyermekkorban elhunytak, de közülük került ki egy hesseni nagyherceg (Ernő Lajos), egy orosz nagyhercegné (Erzsébet) és az ő kislánya (Alix) volt az utolsó orosz cár felesége is, akit 1918-ban kivégeztek a bolsevikok Erzsébethez hasonlóan.
Alíz hercegnő 1878-ben gyermekeit ápolta, amikor ő maga is elkapta a torokgyíkot, amelyben legkisebb gyermeke és ő maga is elhunyt, édesapja halálának évfordulóján.
Később kiderült, hogy ő is hordozója volt a vérzékenységnek, s Frigyes Vilmos nevű fia emiatt hunyt el.
Alfréd herceg (1844.08.06.-1900.07.31.)
Alfred Ernest Albert 12 éves korában saját kívánságára belépett a Királyi Haditengerészetbe, ahol jól halad előre s két év múlva már tengerészkadét lett. 1862-ben, Ottó görög király lemondásakor őt jelölte meg utódjának, de több minden miat,t végül az utód nélkül elhunyt nagybátyja halála után, Szász-Koburg és Gotha hercegeként uralkodott.
1874-ben feleségül vette Maria Alexandrovna nagyhercegnőt, aki II. Sándor orosz cár lánya volt, s összesen hat gyermekük született, akik közül öt élte meg a felnőtt kort.
Gyermekeik közül került ki többek között Szász-Coburg és Gotha örökös fejedelme (Alfréd), a román királyné (Marie), a hesseni nagyhercegné, majd orosz nagyhercegné (Victoria Melita).
Alfréd kevéssel édesanyja halála előtt hunyt el.
Ilona hercegnő (1846.05.25.-1923.06.02.)
Helena Augusta Victoria hercegnő a királyi család egyik legaktívabb tagja volt, aki alapító tagja volt a Brit Vöröskeresztnek, s más karitatív szervezetekben is dolgozott. Mindezek mellett gyengéd szálak fűzték elhunyt édesapja könyvárosához, Carl Rulandhoz, de amikor ezt a királynő megtudta, Rulandot elbocsátotta. Ezután a hercegnő feleségül ment Christian schleswig-holsteini herceghez, akivel 51 éven keresztül voltak házasok. Összesen hat gyermekük született, akikből négy élte meg a felnőttkort.
Lujza hercegnő (1848.03.18.-1939.12.03.)
Lujza vagyis Louise Caroline Alberta az 1848-as forradalmi körülmények között született, s megérte a második világháború kirobbanását is. Nagy támogatója volt a művészeteknek, a felsőoktatásnak és a feminizmusnak is. Tehetséges szobrász és grafikus volt, aki 1871-ben szerelmi házasságot kötött John Campbell-lel, Argyll hercegével, akivel azonban házasságuk megromlott, valószínűleg a gyermektelenség miatt.
Az első világháború és férje halála után a nyilvánosságtól visszavonult és csendesen élte életét az udvarban.
Artúr herceg (1850.05.01.-1942.01.16.)
Arthur William Patrick Albert herceg, aki nevét keresztapja Wellington hercege után kapta, keresztapjához hasonlóan katonai pályát választott. 16 éves korában belépett a Woolwichi Királyi Katonai Akadémiára, s lassacskán haladt előre a ranglétrán, míg 1900-ban ő lett a hadsereg írországi főparancsnoka. 1911-ben Kanada főkormányzója lett (ahol korábban már szolgált), majd Indiába került (ahol szintén szolgált korábban), végül 1928-ban visszavonult. 1878-ben vette feleségül Louisa Margaret porosz hercegnőt, s három gyermekük született, akik közül a legnagyobb (Margaret) Gusztáv Adolf svéd koronaherceg felesége lett, így utódai közül került ki XVI. Gusztáv svéd király, Anne-Marie görög királyné és Margit dán királynő is.
Lipót herceg (1853.04.07.-1884.03.28.)
Leopold George Duncan Albert, aki keresztnevét Viktória és Albert kedvenc nagybácsija után kapta, az egyetlen közvetlen utód volt, aki a vérzékenységben hunyt el.
Az ő születésekor használták az első dokumentált esetben a kloroformot az udvarban.
A herceg igen kényes gyermek volt, s valószínűleg epilepsziában is szenvedett a hemofilia mellett. Elsősorban intellektuális képességei voltak kiválóak, s többek között az oxfordi egyetem Sakk Klubjának az elnöke is ő volt. A katonai pálya helyett a művészetek és irodalom pártfogója lett, s édesanyja nem hivatalos titkára volt.
Betegsége miatt nehezen talált feleséget, s a lehetséges jelöltek között volt Alice Liddell, az Alice csodaországban hús-vér főszereplője is. Számtalan jelölt és önjelölt volt, akik helyett végül Helena Friderike hercegnő férje lett, így egyben III. Vilmos holland király sógora is. A hercegi pár nagyon rövid, de boldog életét élt és két gyermekük született, Alice hercegnő, aki majdnem száz esztendősen hunyt el, s Charles Edward, aki azonban édesapja halála után négy hónappal született, mert Lipót egy balesetben megsérült, s másnap elhunyt. A hemofiliát Alice legidősebb fiának, Rupertnek tovább örökítette, aki 21 évesen el is hunyt.
Beatrix hercegnő (1857.04.14.-1944.10.26.)
A királyi pár legkisebb gyermeke, Beatrice Mary Victoria Feodore, aki egyik keresztnevét a királynő féltestvére után kapta hosszú életet élt és 66 évvel első elhunyt testvére (Alíz) után halt meg.
A hercegnő gyermekkora egybeesett a királynő Albert halála miatti gyászával, aki soha nem akarta elengedni maga mellől a Baby-nek becézett kislányát maga mellől.
S ez végig kísérte életét is. Viktória királynő nem akarta engedni, hogy udvart elhagyja, s ez megnehezítette a házasságot. Lehetséges férjként jelent meg, az elűzött III. Napóleon fia, akit tetszett is a hercegnőnek, de akit az angol-zulu háborúban megöltek. Ezután Henry battenbergi hercegbe szeretett bele a hercegnő, s egy év kérlelés utána királynő megengedte a házasságot, amely 1885-ben meg is köttetett.
Azonban a herceg 1896-ban maláriában meghalt, s Beatrice végérvényesen az udvarban maradt. Halálig személyi titkára volt a királynőnek, majd 30 éven keresztül rendezgette a hátramaradt iratokat, s nagyon sok dokumentum (pl. naplók) azért maradt meg, mert ő lemásolta, mielőtt a királynő halála előtt elégette volna.
A házasságából négy gyermeke született, akik közül Leopold örökölte a hemofiliát, s 33 évesen egy térdműtét során elhunyt. A legnevesebb gyermeke Victoria Eugenia volt, aki XIII. Alfonz feleségeként spanyol királyné lett, s akinek nevével tisztelgett Beatrice első választottjának is, hiszen III. Napóleon felesége Eugénia császárné volt.
Mindezek természetesen csak morzsák a család történetéből, de a következő időszakban még rendre előkerülnek - így vagy úgy.
Jövő vasárnap újabb érdekességek jönnek ....
A Viktória-korabeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Common.
Ha tetszett a poszt, akkor kövesd a blogot :) és csatlakozz a Facebook-oldal követőihez
Források:
https://en.wikipedia.org
https://heathervoight.com/tag/kensington-system
https://englishhistoryauthors.blogspot.com
https://www.historyextra.com/period/victorian/
