Susanna Madora Salter lett az első nő, akit polgármesterré választottak az Egyesült Államokban.

Salter kvéker szülők leszármazottja volt, s 12 éves volt, amikor Kansas államba költöztek, ahol egy 32 hektáros birtokon gazdálkodtak. A főiskolán ismerkedett meg későbbi férjével, aki egy korábbi kansasi kormányzó fia volt. Hamarosan összeházasodtak, s összesen kilenc gyermeket szült, miközben apját polgármesternek, férjét pedig jegyzőnek választották.

Az ő 1887. április 4-én történt megválasztása eléggé váratlan volt, hiszen még arról sem tudott, hogy rajta van a szavazólapon. Akkortájt nem kellett nyilvánosságra hozni a jelölteket, csak a szavazás napján, de amikor kiderült, hogy ő is szerepel rajta, akkor beleegyezett, hogy megválasztása esetén elvállalja a tisztséget. Ekkor a Keresztény Nők Mértékletességi Uniójának tagsága a saját jelöltjét visszaléptette és tömegesen rá szavaztatott, de közben a Republikánus Párt elnöke is felkereste az akkor négy gyermekes anyát, akik szintén támogatni kezdték. Ezzel aztán rendkívül fölényes, kétharmados győzelmet aratott az ötszáz fős Argoniában. (a lenti képen az előző polgármester tájékoztatta Suzanna Saltert az eredményről)

Mivel a családban már voltak polgármesterek, kormányzók és jegyzők is, nem volt újdonság neki a helyzet. A mandátuma eseménytelenül telt, bár a megválasztása jelentős esemény volt (leszámítva, hogy a hivatali ideje alatt is született gyermeke, aki azonban csecsemőkorában elhunyt). A városi tanács első ülésén, amelyen a New York Sun tudósítója is részt vett, arról tudósított, hogy a polgármesternő igen nagy tisztességgel elnökölt, s határozottan csendre intette a feleslegesen vitázókat. A férje is megdöbbent eleinte, de az év végén már büszkén viccelődött azzal, hogy "a polgármester férje". "Nyilvánvalóan nagyon hozzáértő képviselő volt, aki rövid üléseiről ismert, és nem tűrte el az ostobaságokat" – írta a Better Cities Project a hivatali idejéről.

Mandátuma alatt betiltatta a cider és hasonló alkoholos italok fogyasztását a városban. A híre egészen Svédországtól Dél-Afrikáig terjedt, bár az éves szolgálatért összesen egy dollárt kapott (amely ma 33 dollárt kérne). A mandátuma lejárta után azonban nem indult újra, s visszautasította az újraválasztás lehetőségét.

Ő volt egyike az első női politikusoknak, akik valamilyen vezető szerepbe kerültek, s ki tudja meddig kell várni, hogy akár az elnök is elnökasszony lehessen?

Salter nagyon hosszú életet élt, s 1961. március 17-én hunyt el, két héttel a 101. születésnapja után.

Persze minden bizonnyal felmerült már a kérdés, hogyan került a szavazólapra.

Suzanna Saltert egy csoportnyi férfi viccből rakatta a szavazólapra, abban a reményben, hogy olyan súlyos vereséget szenved, hogy az éppen szerveződő (s alkoholtartalmú italokat jelentősen korlátozni készülő) nőmozgalmakra ez kihathat. Ennek fő oka volt, hogy a választás előtt nem sokkal kaptak a nők helyi választójogot Kansasben. Mindezekkel a sokak által tisztelt családját is meg akarták alázni, ki akarták nevettetni. Ez azonban nem sikerült, amelyet leginkább a republikánusoknak köszönhetett, akik végül polgármesterré tették.

"Rendben" – mondták Monroe Billington szerint, aki később leírta ezeket az eseményeket a Kansas Historical Quarterly számára –, "megválasztjuk önt, és megmutatjuk azoknak a fickóknak hol a helyük, akik ezt kiötlötték."

Nos, úgy tűnik nem igazán sikerült megalázni, sőt újabban felmerült, hogy a tízdolláros bankjegyen az ő képe szerepeljen.

djp