Eleméri és ittebei Kiss Ernő, egy gazdag, örmény eredetű nemesi családba született 1799. június 13-án (vagy más adatok szerint július 3-án) Temesváron. A nemesi címet dédapja, Kiss Gergely kapta 1760-ban Mária Teréziától, majd nagyapja, Kiss Izsák 1782-ben kapta/vette részben királyi adományként a két Torontál megyei uradalmat a kincstárnak tett hasznos szolgálataiért.

A nagypapa hatalmas területet (közel 100.000 holdat) bérelt Torontál vármegyében, majd egy kamarai árverésen sikerült 643 750 forintért megvásárolni a csaknem 70.000 holdas ittebei és eleméri birtokot (15 éves törlesztésre), de a birtokot 1793-ban fel kellett osztani. Ágoston számára már 'csak' egy 40.000 holdas birtokot tudtak biztosítani.

A Csendes éj talán a leghíresebb és legnépszerűbb karácsonyi dal, amely eredetileg német nyelven íródott, s a Salzburg melletti oberndorfi Szent Miklós templomban 1818 karácsony estéjén (egyik forrás szerint december 24-én másik szerint december 25-én) csendült fel először Conrad Franz Xaver Gruber, egy szegény takács fia és Josephus Franciscus Mohr vagyis Jozef Mohr osztrák pap előadásában.

Albert herceg, Viktória királynő férje, éppen 160 évvel ezelőtt hunyt el, máig tisztázatlan okokból.

A királynő, legnagyobb fiát, Bertie-t okolta a halálesetért, mert Bertie és az apja egy hosszú sétát tettek 1861. november 25-én a szakadó esőben. Ennek oka az volt, hogy Bertie egy őszi hadgyakorlat közben három napot egy Nellie Clifden nevű színésznővel is töltött, ami nem fért bele a viktoriánus családmodellbe.

Az emberek évszázadok óta küldenek egymásnak képeslapokat és karácsonyi üdvözleteket. Az első "Boldog karácsony" üdvözletet a jelenlegi ismeretek alapján a Tudor-korban, 1534-ben használták egy karácsonyi levélben. A szerző egy John Fischer nevű angol katolikus püspök volt, aki 1534. december 22-én Thomas Cromwellnek írta sorait: "És ez a mi Urunk Istenünk, boldog karácsonyt és kényelmes karácsonyt kíván neked, szíved vágya szerint."

A magyar származású, evangélikus vallású tábornok, az Abaúj vármegyei Csákányban született 1802. július 2-án egy ősi nemesi család sarjaként. Kassán és Eperjesen tanult, majd 18 éves korában a császári hadsereg Radetzky huszárezredébe került kadétnak.

Később a tüzérezred aknászaihoz, majd újra a huszárezredhez került. Mivel azonban a katonai karrierje nem ívelt eléggé felfelé, 1839-ben kapitányként nyugdíjaztatta magát és megnősült, majd Eperjesen gazdálkodott.

A felesége unokahúga, Újházy Antónia volt, aki öt gyermeket is szült neki, de mivel tüdővészes volt, férje 1847-ben Velencébe vitte gyógyulni, azonban gyógyulás helyett Antónia elhunyt. A tábornok haláláig megőrizte emlékül felesége evőeszközeit, karóráját és néhány bútorát.

II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg 1947. november 20-án kötött házasságot, így most lett volna a házasságkötésük 74. évfordulója, de ezt a herceg már sajnos nem élhette meg.

A boldog házasságban együtt eltöltött több mint 73 év is nagyon hosszú idő, hiszen ez több, mint a magyar férfiak várható átlagos élettartama 2020-ban. 

II. Erzsébet jelenleg a leghosszabb ideje regnáló brit uralkodó, aki így természetesen a leghosszabban uralkodó nő is, s az ő nevéhez fűződik a leghosszabb házasság is az angol és brit uralkodók között.

Majdnem húsz év telt már el felesége, Sisi halála óta, amikor 1916. november 21-én Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király életének 87. évében elhunyt.

Még nem volt húszéves, amikor már a leggyűlöltebb ember volt Magyarországon a szabadságharc leverése és az azt követő megtorlás után, amilyen az aradi vértanúk kivégzése is volt.

Viktória királynő és Albert herceg második gyermeke, de első fia, Albert Edvárd 1841. november 9-én délelőtt 10:48-kor született Londonban, a Buckingham-palotában. Első keresztnevét apjáról, a másodikat pedig anyai nagyapjáról kapta.

„A kisfiúnk csodálatosan erős és nagy gyerek” – írta a királynő - "Remélem és imádkozom, hogy olyan legyen, mint a legkedvesebb papája."

A Ziegler Gézaként született író, költő, pedagógus, aki a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja is volt, Agárdpusztán született 1863. augusztus 3-án, de az anyakönyvezés már Gárdonyban történt.

Hivatalosan még Ziegler Géza volt amikor 1882-ben megszerezte a tanítói oklevelét, de az 1884-es sárvári osztálytanítói bizonyítványa és 1885-ös házasságlevele is erre a névre szólt. Azt, hogy miért lett éppen tanító és író nem pontosan tudni, hiszen egy alkalommal éppen magyarból bukott meg a főiskolán, amikor egyik tanára azt találta mondani: „Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.”  Nos, Répássy Jánosnak nem lett igaza.