1877. április 2-án a londoni Royal Aquarium közönsége olyan látványnak volt tanúja, amelyre senki sem számított, és amelyet mindenki emlegetett napokig. A színpadra guruló cifra borítású ágyú csövéből – egy dördülés kíséretében – egy tizennégy éves lány röpült ki, ívesen szelte a levegőt, és a…

A belső égésű motor a modern civilizáció egyik legmeghatározóbb találmánya. Az autóipar, a repülés, a hajózás és a mezőgazdasági gépesítés mind-mind erre a forradalmi technológiára épül. Kevesen tudják azonban, hogy az első dokumentált és szabadalmaztatott belső égésű motor megalkotásának dicsősége…

1815 ősze és 1816 tavasza között Jane Austen – ekkor már az Értelem és érzelem, a Büszkeség és balítélet, valamint a Mansfield Park elismert szerzője – egy különleges levélváltásba bonyolódott James Stanier Clarke-kal, IV. György walesi herceg személyes könyvtárosával.

Az Utolsó mohikán éppen kétszáz éve, 1826. február 4-én jelent meg, és szerzőjét, James Fenimore Coopert egyik napról a másikra az amerikai irodalom egyik legismertebb alakjává tette.

Az 1860-as évek londoni báljai rendszerint este kilenc–tíz óra körül kezdődtek, és egészen hajnal kettő–négy óráig tartottak. A társasági illemszabályok itt is szigorúan érvényesültek: túl korán érkezni csaknem akkora illetlenségnek számított, mint feltűnően elkésni. A vendégnek tudnia kellett,…

Míg a későbbi viktoriánus bálok a párok elszigetelt keringéséről szóltak, a régenskori bál alapélménye a kollektivitás volt. A bálterem nem csupán az udvarlás helyszíne, hanem a helyi közösség – legyen az egy vidéki kisváros vagy a londoni Almack’s klub – vizuális reprezentációja volt.

Az 1945. március 9-ről 10-re virradó éjszaka az Egyesült Államok légiereje minden addiginál pusztítóbb támadást hajtott végre Japán fővárosa, Tokió ellen. A rajtaütés, amelyet a hadtörténetben gyakran az Operation Meetinghouse néven említenek, nem atombomba bevetésével, hanem gyújtóbombák tömeges…

Gustave Flaubert híres mondása, a „Madame Bovary, c’est moi” (Bovaryné én vagyok), évszázadokon át elfedte azt a hús-vér nőt, akinek szenvedélye, levelei és lázadása nélkül a világirodalom egyik legfontosabb regénye talán soha nem születhetett volna meg.