A königgrätzi csata az 1866-os osztrák-porosz háború legnagyobb és legismertebb csatája volt, amelyben a Habsburg-birodalom meglehetősen csúnya vereséget szenvedett.

A poroszok jelentős haditechnikai és stratégiai fölényben voltak, így nem igazán okozott meglepetést az osztrák vereség. A csatában körülbelül 220 ezer porosz és 215 ezer osztrák és szász vett részt. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a poroszok közül 60 ezer fő nem vett részt a csatában.

A mai Hollandia, Belgium és Luxemburg területén a középkorban egy kultúrálisan és politikailag összekapcsolódott államszervezet volt, de a reformáció és ellenreformáció jelentősen átalakította a helyzetet.

Sok-sok vita és hadakozás után 1790. január 11-én II. József német-római császár alatt egy forradalom robbant ki, amely kihírdette Dél-Hollandia függetlenségét Etats Belgiques Unis néven.

Amikor Viktória, királynővé válásával kiszabadult az anyja és Conroy kontrollja alól, úgy gondolta, hogy sohasem fog férjhez menni, mert szabad akar maradni. Persze a királyi házasságok nem pontosan így működnek, s ezt Lord Melbourne és kedvenc nagybátyja, Lipót belga király is folyamatosan mondogatta neki.

A Kék Kabát (Blue Jacket) nevű klipper 1854-ben épült Bostonban Robert E. Jackson gyárában. A hajó 220 láb hosszú, 41,6 láb széles és 24 láb merülésű volt, űrtartalma pedig 1790 tonna. Az orrszobra jellegzetes volt, hiszen deréktől felfelé férfi volt, kék tengerészkabátban sárga gombokkal, laza inggel és nagy kendővel a nyak körül és széles övvel. A szobor mindkét oldalán felirat: 'Keep a sharp lookout!'

A Lewis és Clark expedíció a 19. század egyik legnagyobb expedíciója volt az újonnan alakult Egyesült Államokban, amelynek célja az volt, hogy átkeljen a franciáktól újonnan megszerzett nyugati területeken.

A "Lady of the Lake" nevű Aberdeen-ben épített brig 1833. április 8-án indult el Belfastból Quebecbe, a fedélzetén kétszázharmincegy utassal, és 34 főnyi legénységgel, John Grant kapitány vezetésével. Ez volt a hajó hetedik útja. (a képek csak illusztrációk)

Majdnem egy évszázaddal a rossz emlékű bélyegtörvény megjelenése után, amely az amerikai függetlenségi háború kitörésének az egyik okávává vált, a britek 1840-ben újra a bélyegekkel kezdtek el foglalkozni, de most másképpen.

Zsófia Sarolta Auguszta bajor hercegnő 1847. február 23-án született Münchenben a hercegi pár kilencedik gyermekeként, s a családban Sophler néven becézték (a lenti képen a testvérei között).

A leghosszabb ideig uralkodó brit király, III. György az utolsó éveiben már nem igazán volt uralkodásra képes, így fia, a későbbi IV. György (lent) látta el mellette a régensi feladatokat.

A Pozsonyban született Josephine von Brunsvik grófnő 1779. március 28-án látta meg a napvilágot szülei harmadik gyermekeként, de hamarosan Martonvásáron találta magát egy pompás kastélyban (a lenti képen), s ott is nőtt fel három testvére társaságában.