A hisztéria egykor gyakori orvosi diagnózis volt, amelyet kizárólag nőknél állapítottak meg. A hisztéria fogalmának története az ókorig vezethető vissza, amikor Galenus, a második század kiemelkedő orvosa azt írta le, hogy a hisztéria a különösen szenvedélyes nők nélkülözése által okozott betegség, így a hisztéria gyakran előfordult szűzeknél, apácáknál, özvegyeknél és ritkán férjes nőknél. Ennek a 'betegségnek' a javasolt 'gyógymódja' a közösülés volt, amely azonban problémákba ütközött a szűzek vagy apácák esetén.

Ez volt a női hisztéria általános diagnózisa 1859 körül is, így a viktoriánus Angliában komoly orvosi irodalma alakult ki, s egy orvos szerint a nők negyede 'szenvedett ebben a betegségben'. Gyakori gyógymódja a „medencei masszázs” is, vagyis a nemi szervek izgatása, afféle 'maszturbáció', de az orvos által. A kezével, vagy ha az ujjai már görcsölni kezdtek lábpedállal vagy elektromos eszközzel, amíg a páciens a „hisztériás rohamot” – vagyis az orgazmust – el nem érte.

A kezelés a női őrültek menhelyén is megszokott volt. Figyelemre méltó megfigyelés azonban, hogy azt gondolták, hogy a technikát az orvosok (akik mind férfiak voltak) nehezen tudják elsajátítani, így olykor a szülésznőkhöz utalták hisztérikus betegeket.

A sokszor valóban rossz technikának köszönhetően a kívánt hatás elérése olykor nagyon hosszú ideig tartott, így az orvosok számára valóban eléggé fárasztó volt.

Ennek megkönnyítésére különféle masszázseszközöket találtak ki, amelyek órákról percekre rövidítették le a kezelést, növelve az orvos 'kezelési kapacitását'. A 19. század elejére a hidroterápiás készülékek már elérhetőek voltak, a 19. század közepére pedig Európa és Amerika számos előkelő fürdőhelyén népszerűvé is váltak. 1870-re már az orvosok rendelkezésére álltak az óraművel hajtott vibrátorok, 1873-ban pedig már az első elektromechanikus vibrátort is használták egy franciaországi menhelyen a hisztéria kezelésére.

A 20. századra az elektromosság elterjedése a vibrátort a fogyasztói piacra vitte, így a hisztériát már olcsón és egyszerűen lehetett kezelni a beteg saját otthonában. A női hisztéria egyéb gyógymódjai közé tartozott az ágynyugalom, a finom étel, az egyedüllét, a mentálisan megterhelő feladatoktól való tartózkodás (például az olvasástól) és az érzékszervi megvonás.

A férfiak esetében a 'gyógyító feladatot' átvették a kurtizánok, hiszen a férfiak esetében ez megszokott 'szórakozási forma' volt.

djp