A futball vagy labdarúgás esetleg foci, eléggé régen jelen van az emberek életében, hiszen a labdát használó csapatjáték már a mezoamerikai kultúrákban is előfordult, több mint 3000 évvel ezelőtt. Az aztékok ezt a játékot Tchatalinak hívták, s különböző régiókban eltérő változatai terjedtek el. Egyes helyeken a labda a napot jelképezte, s a vesztes csapat kapitányát akár fel is áldozták az isteneknek.

Ezt a játékot gumiból készült labdával játszották, amelyhez egyetlen más korai kultúra sem férhetett hozzá.

Az első "rugdosással" járó labdajáték Kínában jelent meg az ie. 2-3. században cuju néven, amelyet bőrrel varrott szőrmével vagy tollakkal játszottak) egy négyzet alakú területen. Ennek egy kissé módosult formája volt a Japánban elterjedt kemari.

Kínától nem túl messze, Ausztráliában is játszottak egy Marn Gook nevű labdajátékot az őslakosok, amelynél a labdát levelekből vagy gyökerekből alkották meg. A szabályok ismeretlenek, de a fő szabály a labda levegőben tartása lehetett.

Persze Európa sem maradt el, hiszen az ókori Görögországban szőrrel töltött bőrfoszlányok alkották a labdát. A labdajátékok azonban nem voltak magas státuszú, elismert játékok, így nem szerepeltek a Pánhellén játékokon sem. Ehhez hasonlóan a rómaiak esetében sem szerepeltek a nagy arénák műsorán, a tömegek szórakoztatásában, viszont szerepeltek a katonai gyakorlatokon, Harpastum néven.

A rómaiak (római katonák) révén jutott el a játék a brit szigetekre is.

A Római Birodalom bukása után néhány száz évnyi szünet következett a "futball" történetében is, legalábbis kevés írásos dokumentáció van róla. A legismertebb vélemény szerint a mai futballra emlékeztető játékot már a 12. századi Angliában is játszottak a réteken és utcákon. Ekkortájt persze a rugások mellett gyakran elcsattantak ökölcsapások is, vagyis az játék sokkal erőszakosabb volt, mint ma.

Anglia mellett máshol is megjelentek a hasonló játékok, így Firenzében a Calcio. Ezeknek a játékoknak azonban rengeteg résztvevője volt, akik olykor komoly károkat okoztak, s nem egyszer halálos áldozatok is akadtak.

Ennek aztán egyenes következménye volt, hogy ezt a "játékot" többször is betiltották - olykor nem sok sikerrel.

A 17. századi Londonban újra megjelentek, aztán 1835-ben újra betiltották, végül bevezették az állami iskolákban.

Ekkortájt a labdarúgás és a rögbi még nem vált külön, amely olykor sok problémát okozott. A korszak uralkodó iskoláiban is ezeket játszották, így a Rugby és Eton iskolákban is. A Rugbyben a labdát kézzel is megérinthették, így aztán lassan kialakult a rögbi, míg az Etonban kizárólag lábbal játszották, amely a modern futball alapjait jelentette.

Mindez sok problémát okozott, így 1848-ban egy cambridge-i találkozón megpróbálták a szabályokat egységesíteni, de nem igazán jártak sikerrel, a két irány egyre távolodott egymástól. Minden iskola a saját szabályai szerint játszott, amely az egyetemeken okozott problémát, amikor már együtt kellett volna játszaniuk.

Ezen valamelyest segített a Cambridge-ben megfogalmazott javaslat, de azért korántsem volt minden tekintetben működőképes.

A futball történetének egyik nagyon fontos eseménye történt 1863-ban Londonban, amikor október 26-án összegyűltek a Great Queen Street-en lévő Szabadkőműves Tavern-ben. Tizenegy klub és iskola képviselői gyűltek össze, s ott fogalmazták meg általános szabályokat.

A 11 klub közül már csak egyetlen van, amely létezik és a labdarúgással foglalkozik, a Civil Service FC, amely ma az amatőr ligában látszik.

A klubok megalapították a The Football Association-t (FA), amelynek az első titkára Ebenezer Cobb Morley lett, az elnöke pedig Arthur Pembler.

Ez lett a világ legrégebben működő labdarúgó szövetsége, amely a profi és amatőr ligákat is felügyeli, de nem csak Angliában, hanem a Jersey, Guernsey és Man-szigeteken is. Nevében nem szerepel az "angol" jelző, hiszen ez volt az első :) Nem irányítja a Premier Ligát, de vétójoga van a ligaelnök és vezérigazgató kinevezésében - vagyis jelentős hatással bír.

A FA jelenlegi elnöke Vilmos walesi herceg.

djp