Amikor a napóleoni háborúk vége felé, a Brit Birodalom népe rátekintett a királyi családra, megnyugodhatott, hiszen a már több mint fél évszázada uralkodó III. György tizenöt gyermeke közül még tizenkettő élt, csak a kisgyermekkorában elhunyt és Oktáviusz és Alfréd, valamint az 1810-ben elhunyt Amália esett ki a trónöröklésből.
A király fiai között volt Eduárd, Viktória apja is.
Eduárd a későbbi kenti és strathearni herceg III. György brit király tizenöt gyermeke közül az ötödik, s ezen belül a negyedik fiú volt, aki 1767. november 2-án született a Buckingham-palotában. Születése révén azonnal trónörökös lett, de mivel többen is előtte álltak a sorban, ezzel nem nagyon foglalkozott.
Előbb Angliában tanult, majd 1785-ben Németországba ment katonai tanulmányokat folytatni. Nevelője, Wangenheim báró eléggé szigorúan kezelte, s heti másfél guinea költőpénzt adott neki, pedig évi 6000 fontnyi apanázst kapott a királytól. A herceg hatalmas adósságokat halmozott fel, amelyeket egész életében törlesztett, sőt végül Viktória fizette ki az utolsó tartozásokat a trónra lépése után. A tanulmányai után ezredessé nevezté ki, majd egy engedetlenség után egyszerű tisztté fokozták le, s áthelyezték Gibraltárra.