Az egyik legnagyobb, de mindenképp a legismertebb magyar költő, aki rövid élete alatt közel ezer verset írt, 1823. január 1-én született Kiskőrösön ... talán.

Édesapja, Petrovics István, aki Pest megyei Kartalon született, s egyesek szerint szerb, mások szerint szlovák származású volt. Az evangélikus vallása alapján és a legújabb kutatások szerint a családja Felvidéki származású volt, s apai nagyapja 1770-ben költözött Aszódra. Ekkor már több mint száz éve nemesi család voltak, hiszen I. Lipót, Habsburg uralkodó 1667. május 30-án adományozott Petrovics Mártonnak nemesi címet, amelyet napra pontosan tíz hónappal később ki is hirdettek Nyitrán. Ez a nemesi oklevél a költő apjánál még 1835-ben is megvolt.

Végtére is mindegy is volt, hogy szerb vagy szlovák, hiszen Petrovics István magyarnak vallotta magát.

Édesanyja, Hrúz Mária, aki szlovák anyanyelvű evangélikus volt, férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi református lelkésznél, Martiny Mihálynál. Mindez persze kissé furcsa annak ismeretében, hogy nagyapja, Hrúz János Kecskemét város tekintélyes polgára volt.

A fiatalok feltehetően ott, Maglódon ismerkedtek meg, s olyan nagy sikere volt a találkozásnak, hogy 1818. szeptember 15-én Aszódon össze is házasodtak. Ekkor már mindketten elmúltak huszonhét évesek is (a férj 11 nappal idősebb volt, mint felesége), s ez akkortájt kései házasságnak számított. Mária csak ekkor, már asszonykorában tért át a magyar nyelv használatára, oly módon, hogy Arany szavaival kifejezve „nem mindig ejtette tisztán a magyar szót, de folyvást beszélte”, bár egyébként szelíd természetű és dolgos asszony volt.

Az apa ekkor kocsma- és mészárszékbérlő volt Szabadszálláson, de 1821-ben Kiskőrösre költöztek. Ott hamarosan kibérelte a kiskőrösi mészárszéket, s ott is lakott a feleségével, majd ott született meg első gyermekük, Sándor is.

A feleség ekkor már a harminckettedik életévét taposta, amely az első gyerek születésénél (akkortájt) nem volt túlságosan gyakori.

A kisfú éjszaka született, az 1822-23 évek fordulóján, talán nem is január 1-én, hanem december 31-én, de az biztos, hogy január 1-én keresztelték meg Kiskőrösön az evangélikus templomban, az egyházközség keresztelési anyakönyvének bejegyzése szerint Alexander Petrovics név alatt.

Hosszú ideig vita folyt nem csak arról, hogy mikor született, hanem arról is, hogy hol született a költő, s szóba került Szabadszállás, Félegyháza, Kuntszentmiklós és Dunavecse is. Még a legközelebbi barátai, ismerősei is bizonytalanok voltak a kérdésben. Sem Arany János, sem Jókai Mór vagy Gyulai Pál sem tudta megválaszolni a kérdést, sőt a költő egyetlen testvére sem - bár ő két évvel később született.

A szülők pedig még a költő halála előtt elhunytak, bár ugyanabban az évben.

Maga Petőfi is bizonytalan volt a kérdésben, de ez az ő esetében talán érthető, hiszen a születése napján nem sokat foghatott még fel a világból, de több esetben is Kiskőröst adott meg születési helyként.

A legutolsó információk szerint tehát Kiskőrösön, ahol aztán Martiny Mihály - aki ekkor már ott szolgált - meg is keresztelte.

Persze más források alapján Szabadszálláson született, hiszen Tóth Sándor egykori segédjegyző alapján a Kiskőrösi mészárszéket az apja csak bérelte, de nem ott lakott s még az is meglehet, hogy napokkal korábban született, ahogyan abban a korban szokás volt, hiszen öccsét 13 nappal később keresztelték, mint ahogyan megszületett. A szabadszállási református lelkész pedig (egyes hírek szerint) nem volt hajlandó megkeresztelni, ezért került Kiskőrösre a keresztelő, ráadásul ismerős lelkészhez. E szerint a bábaasszony Berta Sándorné volt, a dajka pedig Pőcze Györgyné. A két település közötti bő húsz kilométernyi távolságot fogaton tették meg, amelyet Pandur József hajtott, s egy másik bábaasszony, Höss Józsefné kísérte a gyermeket a dajka mellett.

Az öccse szerint éppen éjfélkor született, s állítólag olyan gyengécske volt, hogy „spirituszban fürdették, hogy megmaradjon”, vagyis spirituszos oldattal dörzsölték a testét.

Már majdnem két éves volt, amikor 1824. október 14-én Kiskunfélegyházára költöztek, amely egy nagyobb és jövedelmezőbb helyet biztosított számukra. Mária hamarosan teherbe is esett, hogy 1825 augusztusában megszülessen István, a költő egyetlen testvére.

Persze ekkor még senki sem sejtette, hogy húsz év múlva szárnyat bont a szabadságharc költője.

djp