Franciaország hadtörténetének az egyik legszégyenteljesebb eseményére került sor 1870. október 27-én, amikor Francois Achille Bazaine marsall egyetlen lövés nélkül átadta a 180.000 fős hadseregét az ellenségnek Metz ostrománál.

A 19. század magyar irodalmának egyik legmeghatározóbb alakja 1817. március 2-án született Nagyszalontán egy szegény református családban. Kései gyerek volt, s mivel nyolc előző testvére már elhunyt, nagyon nagy gonddal nevelték.

A gondos nevelés eredményeképpen a kiváló képességű fiú már 14 éves korában segédtanítóskodott, amely révén a szüleit is tudta támogatni.

Az aradi vértanúkkal kivégzésével szinte egyidőben Pesten is történt kivégzés - itt az első felelős magyar kormány miniszterelnökét végezték ki. Előbb fel akarták akasztani, végül golyó általi halált halt.

Koháry Mária Antónia, grófnőnek született 1797. július 2-án Budán, Koháry Ferenc József gróf és Maria Antonia von Waldstein zu Wartenberg grófnő leányaként. Mivel apja sokszorosan kitüntette magát a napóleoni háborúkban, birodalmi hercegi rangot és sok más kitüntetést is kapott, ezért Mária Antónia is az udvar kedvence lett.

A Szent Korona a Habsburgok alatt sokszor Bécsben illetve Prágában volt, de az 1848-49-es szabadságharc alatt mégsem vitték el. 1830 után Budán őrizték, bár többször is megjelent a hír, hogy ellopták, ez álhírnek bizonyult - legalábbis Ürményi Ferencz akkori koronaőrparancsnok szerint. (a képen a Szent Korona)

A Német-római császárság vagy Német-római Birodalom (esetleg eredeti nevén Szent Római Birodalom) Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű és legtovább fenálló birodalma volt.

John Hanning Speke (a fenti képen) fiatalkorától gyakran kirándult a Himalájában, elsősorban Tibet vidékén, hiszen a brit hadsereg tagjaiként már tizenhét évesen Indiába, a Pandzsáb tartományba vezényelték.

Huszonhatévesen csatlakozott Sir Richard Burton expedíciójához Szomáliába. Ott súlyosan megsebesült, így hazatért Angliába, de a gyógyulása után szinte azonnal jelentezett a krími háborúba önkéntesnek. Burton és Speke között már ebben az expedícióban ellenszenv alakult ki, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy továbbra is együtt kutassanak.

Az I. világháború kezdetének egyik érdekes mozzanata volt II. Vilmos német császár és II. Miklós orosz cár üzenetsorozata, amely összesen tíz üzenetből állt.

A két uralkodó többszörösen is rokonságban volt egymással, hiszen egyrészt mindketten I. Pál orosz cár ükunokái voltak, másrészt mindketten III. Frigyes Vilmos porosz király leszármazottai voltak, ráadásul pedig Vilmos és Miklós felesége unokatestvérek voltak, s egyben Viktória királynő unokái.

Nagy Katalin cárnő (a lenti képen) sokat foglalkozott unokái oktatásával. Sándor és Konstantin a legjobb oktatók segítségével tanulhatott, s egyikük volt Andreas Eberhard von Budberg, aki 1784-95 között taníthatta a cárevicseket.

1795-ben Budberg európai körútra indult, hogy menyasszonyt szerezzen Konstantinnak, mivel bátyja, Sándor, már 1793-ban feleségül vette Louise Marie Auguste von Badent.

1831-ben a kormány szigorú intézkedéseket hozott, mert egy gyorsan terjedő és súlyos megbetegedést okozó járvány kezdődött Magyarországon. A korlátozó intézkedések azonban sokaknál elégedetlenséget okoztak, s egyes megyékben már szervezkedések indultak, összeesküvés-elméletek készültek és hazugságokat terjesztettek. (a kór hirtelen támadta meg a szervezetet)