A Ziegler Gézaként született író, költő, pedagógus, aki a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja is volt, Agárdpusztán született 1863. augusztus 3-án, de az anyakönyvezés már Gárdonyban történt.

Hivatalosan még Ziegler Géza volt amikor 1882-ben megszerezte a tanítói oklevelét, de az 1884-es sárvári osztálytanítói bizonyítványa és 1885-ös házasságlevele is erre a névre szólt. Azt, hogy miért lett éppen tanító és író nem pontosan tudni, hiszen egy alkalommal éppen magyarból bukott meg a főiskolán, amikor egyik tanára azt találta mondani: „Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.”  Nos, Répássy Jánosnak nem lett igaza.

Minden idők egyik leghíresebb tengerésze Horatio Nelson, a trafalgari csata hőse és győztese, s egyben áldozata is volt.

Nelson 1758. szeptember 29-én született az angliai Norfolk grófság egy Burnham Thorpe nevű kis falujában Edmund Nelson tiszteletes tizenegy gyermeke közül hatodikként. Nevét édesanyja nagybátyja, Horace Walpole után kapta, aki az első "angol miniszterelnök"-ként emlegetett Robert Walpole fia volt.

1838. december 14-én hajnali öt óra körül a reggeli szürkületben az egyik őrszem egy vigyorgó arcot látott meg a Buckingham-palota egyik ablakában, amely szinte azonnal el is tünt. Gyors ellenőrzés után kiderült, hogy a palota egyik szobáját kissé feldúlták, így az őrszem azonnal riadót fújt és elkezdték keresni a betolakodót.

Az egyik palotaőr észrevette, hogy egy fiú szaladt át a palota melletti pázsiton, azonnal utánaeredt és hamar el is fogta. Bevitte a konyhába, hogy jobban lássa és kihallgathassa.

A fiú arca és ruhája csillogott s zsírtól, s gyorsan észrevette, hogy két nadrágot is visel.

Az amerikai polgárháború legészakibb (és legkülönlegesebb) százazföldi akciója egy bankrablás volt, amelyet olyan konföderációs katonák számára találtak ki, akik korábban már kudarcot vallottak az Unió hadseregével szemben.

A küldetés lényege az volt, hogy bankot (vagy bankokat) raboljanak ki, amely egyrészt pénzbeszerzésnek sem lett volna rossz, másrészt arra kényszerítte volna az északiakat, hogy csapatokat küldjenek az északi határra az esetleges további bankrablások ellen.

Erzsébet magyar királyné és osztrák császárné valamint Viktória királynő, a XIX. század második felének legfontosabb személyiségei közé tartoztak, akik között azonban kevés hasonlóság volt, s még kevesebb összhang.  Mindez már az első találkozáson kiderült, amikor Sisi 1873-ban Angliába látogatott.

A császárné ekkortájt rengeteget utazott, s szenvedélyes lovasként elbűvölte a szigetországi táj. Férje kérésére azonban látogatást tett a királynőnél is, de nem volt túl sok köszönet benne.

1849. október 6-án Ferenc József osztrák császár parancsára kivégezték Aradon Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly tábornokot valamint Lázár Vilmos ezredest.

A néphiedelem szerint a császárt életében 13 nagy tragédia fogja érni a kivégzett vértanúk miatt, s ezt (később) nevesítették is. Nézzük melyek voltak ezek!

Brigham Young egy amerikai vallási vezető volt a XIX. században, aki számtalan feleségéről ismert.

Ha egy vezetőnek, uralkodónak sok felesége van, óhatatlanul is VIII. Henrik jut mindenkinek az eszébe, aki uralkodása röpke negyven éve alatt összesen hat feleséget fogyasztott el, s amelyet az átlagember soknak tart.

Mindez azonban jelentősen elmarad Brigham Young teljesítményétől, akinek összesen 55 felesége volt, s összesen 56 gyermeke született.

Széchenyi István, a legnagyobb magyar (ahogyan Kossuth Lajos nevezte) Bécsben született 1791. szeptember 21-én Festetich Julianna grófkisasszony és Széchényi Ferenc gróf legkisebb gyermekeként.

Édesanyja, akinek testvérbátyja alapította a keszthelyi Georgikont, eredetileg gróf Széchényi József felesége volt, de férje két év házasság után elhunyt, így három évvel később, 1777. augusztus 17-én (pápai engedéllyel) feleségül ment elhunyt férje öccséhez, gróf Széchényi Ferenchez. Két és fél évszázaddal korábban VIII. Henrik és Aragóniai Katalin házassága volt hasonló.

A házaspárnak összesen hat gyermeke született, s közülük öt élte meg a felnőttkort.

A legkisebb fiú leginkább Nagycenken és Bécsben töltötte a gyermekkorát, s magántanítók oktatták. A családban magyarul beszéltek, de összességében jóval többet beszélt németül, mint magyarul. Ennek következtében a naplóját is jórészt németül írta, s beszélni is jobban tudott németül, mint magyarul, s csak élete második felében (elsősorban Wesselényi hatására) kezdett magyarul alkotni.

Az Egyesült Államok, a 18. század második felében felszabadult a gyarmati sorból és egy demokratikusabb ország lett, amelyet eddig több mint félszáz elnök vezetett.

Az első amerikai elnök, akit egyébként százszázalékkal választottak meg, George Washington volt, aki a függetlenségi háború hőse volt. A másik igazán híres elnök, a sokat próbált Abraham Lincoln pedig a polgárháború hőse volt.

Csingacsguk vagy Bőrharisnya, ma már a világirodalom része, s írójuk az amerikai irodalom egyik első képviselője, aki egy nappal 62. születésnapja előtt hunyt el 1851. szeptember 14-én.

Mindebből következik, hogy James Fenimore Cooper, 1789. szeptember 15-én született a New York állambeli Burlingtonban, ahonnan egy év múlva Cooperstown-ba költöztek.

A város neve (Cooperstown) nem véletlen, hiszen a tizenkét gyermekes család az egyik leghíresebb őstelepes volt, hatalmas birtokokkal. A várost is apja alapította, s a tizenegyedik gyermekként született kis James nevelését házitanítók végezték, de számtalanszor együtt játszott az indián gyerekekkel.