Ferenc József édesanyja Zsófia hercegnő, I. Miksa bajor király lánya volt, aki 19 éves korában ment férjhez (dinasztikus okokból) az utolsó német-római, s egyben első osztrák császár legkisebb fiához Ferenc Károly főherceghez. (a képen Zsófia hercegnő)
Ferenc császárnak egyébiránt összesen 13 gyermeke született, s a második legnagyobb lánya, Mária Lujza volt I. Napóleon francia császár második felesége, aki az egyetlen törvényes gyermeket szülte a francia uralkodónak.
Albert Viktor herceg, Viktória királynő legnagyobb fiának, a később VII. Edvárd angol királynak a legnagyobb fia volt, aki rövid élete alatt eléggé mozgalmas szerelmi életét élt - bár volt kitől tanulnia.
Albert Edvárd walesi herceg és Alexandra hercegnő legnagyobb gyermekeként született 1864. január 8-án, két hónappal a normál születési idő előtt a Frogmore House-ban. Nevét a királynő kívánságára kapta, ahol az Albert a néhai Albert hercegre emlékeztette, a Viktor pedig a Viktória férfi megfelelője volt. A herceg apja után a második volt a trónörökösi sorban.
Az 1848-as szabadságharc kitörése után néhány hónappal került a trónra a 18 éves Ferenc József, miután V. Ferdinánd a család nyomására lemondott. Anyja, Zsófia főhercegné nyomására, apja, Ferenc Károly főherceg is lemondott a trónról, így kerülhetett oda a fiatal fú.
A számos szerelmi kaland mellett, 1815 januárjában feleségül vette a kitűnő matematikust, Anna Isabelle Millbanke-et, aki hamarosan teherbe is esett, s születendő lányuk, Ada Lovelace, később a programozás úttörője lett. Közben azonban felesége hűtlenségen kapta (újra a féltestvérével), így beadta a válókeresetet, sőt vérfertőzés vádjával fel is jelentette. Augusta Leigh Medora nevű lánya feltehetően Byron törvénytelen gyermeke volt.
Giovanni Battista Bugatti, a pápai állam hivatalos hóhéra, 1779. február 6-án született Anconában, a mai Olaszországban. Ő volt a leghosszabb ideig szolgálatot teljesítő hóhér a pápai állam történetében, hiszen 1796. március 22-től egészen 1864. augusztus 17-ig látta el hivatalát, összesen 68 évig és 148 napig, s közben 514 személyt végzett ki. Maga a hóhér 516 főt tartott nyilván, de az egyik foglyot lelőtték, a másikat pedig egy segédje végezte ki. (Nem sokkal a nyugdíjazása után, 1868. november 24-én volt az utolsó kivégzés a pápai államban, ahol utódja, korábbi segédje, Vincenzo Balducci volt.)
Rudolf, a trónörökös, már régóta boldogtalan házasságban élt Stefánia hercegnővel, aki I. Lipót belga király unokájaként Viktória királynő rokonságába is beletartozott.
Ebben persze az is szerepet játszhatott, hogy Rudolf egyik alkalmi kapcsolatában valamilyen nemi betegséget (gonorrhoeát vagy szifiliszt) szedhetett össze, s azzal megfertőzhette feleségét is, aki azonban így, első gyermeke születése után meddő lett. Közben pedig Rudolf mindig nagyon melankolikus volt és gyakran szenvedett a szorongástól és depressziótól, ahogyan valaki megfogalmazta „költői fiatalember volt, és sokat merengett”.
Byron tehát Newstead ura és Rochdale hatodik bárója lett.
Egyes feljegyzések szerint, amikor először szólították az iskolában "lord Byron"-nak, elsírta magát. Ettől kezdve már másként élhette az életét, s tanulmányait az Aberdees Grammar School után a 1801-tól a Harrow Schoolban folytatta egészen 1805-ig. Itt tagja volt az iskolai krikett csapatnak, s mindent megtett azért, hogy születési rendellenességét elfedje.
George Gordon Noel Byron 1788. január 22-én született és hamar az angol romantika vezető alakjává vált. Manapság az egyik legnagyobb brit költőnek tartják és ma is rendkívül olvasott.
Apja, "Mad Jack" Byron kapitány a család fekete báránya volt, akinek első felesége Amalie Osborne, egy mesésen gazdag márkinő volt, akit már a nő első házassága alatt elcsábított, majd a válása után feleségül is vett. Három gyermekük született, de a harmadik gyerek születése után nem sokkal a feleség elhunyt, így a férj egy másik gazdag skót nőhöz költözött, s gyermekei mellett magával vitte életben maradt mostohalányát, Augusta Leigh-t is.
A London nevű személyszállító gőzhajót a brit Money Wigram & Sons hajózási társaság állította szolgálatba 1864-ben, hogy Nagy-Britannia és Ausztrália között közlekedjen.
Az 1652 tonnás vasborítású gőzhajó 84,3 méter hosszú és 10,9 méter széles, három árboccal rendelkező gőzös volt, amely 200 lóerős gőzgéppel volt felszerelve, így akár 9 csomós sebességet is elérhetett. A legénység maximum 90 fős volt, s összesen 92 főt szállíthatott elsőosztályon valamint 225 főt másodosztályon.
Viktória királynő ellen számos merényletet követtek el több mint hat évtizedes uralkodása alatt, s a trónra lépése után nem is kellett sokat várnia az első próbálkozásra.
A királynő, 1840. február 10-én ment férjhez Albert herceghez, majd hamar áldott állapotba került, s férjével gyakran utaztak nyitott hintóban kevés kísérettel. Mindezt észrevette egy alig tizennyolc éves, londoni, munkanélküli fiatalember, Edward Oxford is. Mivel nagyon érdeklődött a fegyverek iránt, s gazdagokat okolta a helyzetéért, hamar a rögeszméjévé vált, hogy lelövi a királynőt. Amikor megtudta, hogy Viktória terhes, még inkább készült a merényletre, hiszen így egyszerre két királyi személyt is meg tudna ölni - Viktória királynőt és a még meg nem született Viktória hercegnőt.