A Viktoriánus-kor

Viktória királynő és kora

Viktória királynő és kora

Alice hercegnő avagy egy királylány tragikus élete

2021. április 19. - DJP

A hercegnő fiatalkora

after_franz_xaver_winterhalter_1805-73_princess_alice_1843-1878_later_grand_duchess_of_hesse_when_a_child_rcin_405376_royal_collection.jpg34796622232_3ba6e4499d_o.jpgViktória királynő második leánya, Alice (vagyis Alíz) brit királyi hercegnő, 1843. április 25-én született a Buckingham-palotában.

Az összes gyermek közül az ő élete volt a legtragikusabb, sőt a tragédiák sora az ő halála után is folytatódott.

Keresztnevét a királynő kedvenc miniszterelnöke, Lord Melbourne tiszteletére kapta, aki egy ízben megemlítette a fiatal királynőnek, hogy a kedvenc női neve az Alice.

Alíz különösen erős kapcsolatot ápolt bátyjával, a későbbi VII. Edvárddal, akkor még walesi herceggel és nővérével Viktória hercegnővel is.

Az ő oktatását is Stockmar báró irányította, amely a kézimunkától a nyelvtanulásig sok mindenre kiterjedt. Nővére férjhez menetele után ő vette át a szerepét a családban.

1861 tavaszán ő ápolta a királynő egyre betegebb édesanyját, s gyakran órákat zongorázott neki, mert Viktória kenti hercegné, nagyon szerette hallgatni a játékát. A hercegné halála után ő vigasztalta édesanyját, aki azt írta naplójába: "a kedves jó Alice tele volt intenzív gyengédséggel, szeretettel és szorongással irántam". Néhány hónappal később már édesapját ápolta, s ő táviratozott bátyjának, akit anyja nem akart értesíteni, mert őt (a herceget) tartotta felelősnek apja betegségért. Ő maga ápolta Albert herceget, s amikor a királynő férje 1861. decemberében elhunyt, akkor ő lépett a helyére magántitkárként. Fél éven keresztül szinte ő látta el az uralkodói feladatokat, hiszen Viktória teljesen elvonult a külvilágtól.

Egy komor esküvő és házasság

princess-alice-wedding.jpg

Ebben a gyászidőszakban, 1862. július 1-én ment férjhez az Osborne-házban Lajos német herceghez, a hesseni nagyhercegi cím várományosához.

Az esküvői szertartás komor volt, s a királynő "inkább temetésnek, mint esküvőnek" nevezte.

Az ifjú pár Darmstadtba költözött, ahol a fiatal lányra boldogtalan másfél évtized várt. Az ifjú herceg szerette a katonáskodást és az egyszerű élvezeteket, s szeretőket tartott, amellyel a puritán és mélyen vallásos Alíz nehezen tudott megbarátkozni.

Ennek ellenére, házasságukból hét gyermek született, akik közül csak öt élte meg a felnőttkort.

Első gyermeke születése után kiderült, hogy ő is hordozója a "királyi betegség"-nek, így tudtán kívül, több gyermekének is átörökítette azt.

Egyik kisfián, Frigyes Vilmoson ki is alakult a betegség, míg két lánya, Irén és Alix hercegnő hordozták és továbbadták azt. Erzsébet nevű lányának nem született gyermeke, így nem tudni, hogy ő hordozta-e a kórt.

alice2_1.jpegA hemofília 

Az ő kisfia, Frigyes Vilmos volt a hemofília első áldozata a családban, amikor egy baleset következtében kizuhant az ablakon, s bár nem szerzett komoly sérüléseket, a belső vérzésbe belehalt, alig háromévesen.

Irén hercegnő legkisebb fia, Henrik herceg, alig négyéves volt, amikor egy baleset következtében elhunyt. Az édesanyja egy pár percre felügyelet nélkül hagyta, s a kis herceg felmászott az asztalra. Amikor hallotta édesanyját visszaérkezni gyorsan le akart mászni, de leesett és beverte a fejét - a sérülései nem voltak súlyosak, de agyvérzés következtében elhunyt.

A hercegnő legnagyobb fia, Valdemár nagyon vigyázva magára az ötvenhat évet is megélte, de a háború forgatagában egy vérátömlesztésre lett volna szüksége. Ez elmaradt, így Valdemár herceg elhunyt.

Alix nevű lánya Oroszország utolsó cárnéja lett, akit 1918-ban a bolsevikok férjével, négy lányával és kisfiával, az utolsó cáreviccsel együtt kivégeztek. Alekszej cárevics szintén hemofíliás volt, amely folyamatos félelemmel töltötte el szüleit. Igaz, ő végül nem hemofíliája miatt halt meg.

Erzsébet hercegnő, aki házassága révén orosz nagyhercegnő lett, szintén a kivégzés sorsára jutott.

Mindez azonban még korántsem minden.

Alice hercegnő halála

alice1.jpegFrigyes halála után, Alíz még jobban kötődött egyetlen életben maradt fiához, s a hamarosan megszületett kislányához.

Férje, 1877. június 13-án trónra léphetett, így Alíz nagyhercegné lett.

Mindezt azonban nem élvezhette sokáig.

1878 novemberében Darmstadtban torokgyíkjárvány tört ki, amely szinte az egész családot megfertőzte. Egyedül Erzsébet hercegnő nem betegedett meg, aki éppen külföldi rokonlátogatáson volt.

A nagyhercegné saját kezűleg ápolta gyermekeit, azonban legkisebb leányát nem tudta megmenteni. November 15-én a kislány állapota rosszabbodott és Mária hercegnő négy éves korában elhunyt. Alíz heteken keresztül titkolta gyermekei elől a Mária halálát, végül december elején elmondta fiának. A kisfiú el sem akarta  hinni és sírásban tört ki, amikor édesanyja magához ölelte és megcsókolta a homlokát. Ez a halál csókja volt - Alíz is megfertőzödött. Eleinte úgy tünt nem fertőzödött meg, de állapota megromlott.

Néhány héttel később, a betegségtől meggyengült és kislánya elvesztésétől megrendült Alíz nagyhercegné éppen édesapja halálának évfordulóján, 1878. december 14-én, harmincöt éves korában elhunyt. Utolsó szavait hajnali fél háromkor suttogta"Kedves Papa!", majd elvesztette az eszméletét és fél nyolckor elhunyt.

Tevékenysége

fhsnqksqqwy.jpegA hercegnő már nagymamája és édesapja ápolásával is megmutatta, milyen erős a gondoskodási hajlama, amelyet a boldogtalan házassága csak erősített. Nagyon érdeklődött Florence Nightingale munkája iránt, s őt tekintette példaképének.

A szerény költségvetésű nagyhercegségben számtalan jótékonysági szervezetet alapított, s az 1866-os porosz-osztrák-olasz háborúban egy komplett vonatot szereltek fel a javaslatára, amellyel az orvosok és ápolók gyorsan ki tudtak utazni a frontra a sebesült katonákhoz. Ennek érdekében később létrehozott egy kórházvonatok felszerelésével foglalkozó szervezetet és bőkezűen támogatta a helyi kórház megalapítását. Hálából róla nevezték el.

A gyermekeit is igyekezett bevonni a jótékonykodásba, s abban a szellemben nevelte őket, hogy mindig segítsék az elesetteket. Tevékenysége miatt a német hercegségben több emlékművet is emeltek a tiszteletére.

Férje úgy emlékezett meg róla, hogy hamarosan feleségül vette egyik szeretőjét, egy orosz diplomata volt feleségét.

Alíznak tehát egy boldogtalan házassággal, legkisebb fiának és legkisebb lányának korai halálával is meg kellett küzdenie, férje szeretői mellett, s akkor még nem beszéltünk két lányának és unokáinak kivégzéséről, valamint a hemofília áldozatairól.

Emlékezete

Halálakor a Times azt írta: "A legszegényebb emberek is úgy érezték, hogy természetes rokonságában állnak egy hercegnővel, aki lányként, nővérként, feleségként és anyaként a családi erény mintaképe volt. Bőséges rokonszenve segélytárgyakat keresett az emberi szorongás nagy pazarlására ".

Az Illustrated London News azt írta, hogy "a néhai hercegnő életének tanulsága olyan nemes, amennyire nyilvánvaló. Az erkölcsi érték sokkal fontosabb, mint a magas pozíció".

A walesi hercegnő, amikor Alíz halála után először találkozott a királynővel, azt mondta neki: "Bárcsak meghaltam volna helyette". A walesi herceg pedig azt írta, hogy Alíz "a kedvenc húgom volt. Olyan jó volt, olyan kedves, olyan okos! "

qchwtccwaqx.jpeg

 

DJP

A bejegyzés trackback címe:

https://victorian.blog.hu/api/trackback/id/tr3316506660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása