A Viktoriánus-kor

Viktória királynő és kora

Viktória királynő és kora

Beatrice, a legkisebb királylány, minden titkok tudója

2021. április 13. - DJP

1200px-john_callcott_horsley_1817-1903_princess_beatrice_1857-1944_rcin_404472_royal_collection.jpgViktória királynő legkisebb leánya, Beatrice (pontosabban Beatrice Mary Victoria Feodore) hercegnő, 1857. április 14-én, kilencedik gyermekként született a Buckingham-palotában, s egészen kicsi volt még, amikor édesapja, Albert herceg, elhunyt a tífuszban.

Az ő születésekor is használták a kloroformot, amelynek használata komoly vitát váltott ki az anglikán egyházban, de az anya, Viktória királynő, kitartott az álláspontja mellett.

A kislány nevében szereplő Mary, az őrültnek tartott III. György utolsó túlélő gyermeke, Mária gloucesteri hercegnő tiszteletére került a névbe, aki egyébként Beatrice születése után két héttel, el is hunyt, 81 évesen. A Victoria név egyrészt a királynő édesanyjára, másrészt a legnagyobb lányára utalt, akik mindketten keresztszülei voltak a legkisebb gyermeknek. Így, az az eset fordult elő, hogy Vicky a koronahercegnő, keresztanyja lett legkisebb húgának. A Feodore pedig a királynő féltestvére utalt.

61344-1567690947.jpgLegkisebb gyermekként, természetesen ő volt a kedvenc, s a királynő is, aki egyébként nem szerette a terhességeit és általában csúnyának tartotta a csecsemőket, őt kivételesen szépnek tartotta. Ahogyan megjegyezte "csinos ... gyermek ... finom, nagy kék szemekkel, csinos kis szájjal és nagyon finom bőrrel".

A szőke kislány a középpontba került, s ő nagyon illedelmes módon viselkedett, amellyel még inkább megkedveltette magát. A családban mindenki odavolt érte, s ahogyan Stockmar báró megjegyezte, Beatrice "a legszórakoztatóbb csecsemőnk".

Ettől függetlenül persze az előre megtervezett oktatási programot neki is el kellett sajátítania, de legkisebb gyermekként, a legtöbb figyelem rá irányult, s nemcsak a szülei, hanem a nagyobb testvérei is sokat foglalkoztak vele.

A 1861-es év nagyon rosszul indult, hiszen márciusban elhunyt a királynő édesanyja, s Viktória bűntudatot érzett a kettőjük közötti eltávolodás miatt. A királynő ekkor kissé elhúzódott a családtól, s csak Alice és Beatrice maradt a bizalmában. A kis Baby (ahogyan Beatrice-t nevezték) azzal vigasztalta anyját, hogy a nagymami "a mennyben van, de ő, Beatrice reméli, hogy visszatér".

Viktória néhány hónap múlva kissé megnyugodott, s jobban visszatért a közéletbe, amikor Albert hirtelen megbetegedett (valószínűleg tífuszos volt), s pár hét múlva elhunyt.

portrait-de-la-reine-victoria-et-de-sa-fille-beatrice-anonyme-national-portraits-gallery-london-tt-width-608-height-800-crop-1-bgcolor-ffffff-lazyload-0.jpgMivel a királynő férje halála után, évekig szinte teljesen kizárta a külvilágot, így Beatrice gyermekkora apja halála árnyékában telt. Csak Alice és Beatrice maradhatott Viktória közelében. Alice, aki édesapját a halálos ágyán ápolta, már majdnem felnőtt nő volt, akivel anyja sok problémát megtudott beszélni, Beatrice pedig a létével jelentett számára megnyugvást.

Esténként gyakran magához ölelte a kislányát, s szótlanul, álmatlanul gyászolta férjét. A kis Baby pedig, megértve anyja fájdalmát, már kislányként kijelentette, hogy "Egyáltalán nem szeretem az esküvőket. Soha nem megyek férjhez. Anyával maradok."

Alig volt egyéves, amikor legnagyobb nővére, Viktória férhez ment, majd Albert herceg halála után egy évvel Alice is révbe ért, s még tízéves sem volt, amikor Helena is kiröppent a családból. Így tehát a lányok közül csak Louise maradt, aki viszont majdnem tíz évvel idősebb volt, s különc természetével egyébként is kivülállónak tűnt.

A férje halála után a királynő, minden figyelmét, szeretetét gyermekeire, elsősorban a legkisebb lányára fordította, ez azonban már túlment a megszokott határon. Viktória szinte minden idejét az általa Baby-nek nevezett Beatrice hercegnővel töltötte, s arra nevelte, hogy soha ne hagyja el. A kislány eleinte megpróbált védekezni a királynő erőszakossága ellen, de később beletörődött a helyzetbe.

646014-1480417071.jpg1871-ben, amikor Louisa is férjhez ment, anyja már csak rá támaszkodhatott. Ekkor már, felnőtt nőként, a királynő magántitkára volt, aki gyakran írt Viktória helyett és nevében leveleket, akár politikai ügyekben is. Amikor Viktória 1871-ben súlyosan megbetegedett, így ideig még azokat a naplóbejegyzéseket is ő írta helyette, amelyek a legszemélyesebbek voltak.

A királynő hamar felismerte, hogy milyen nagy segítséget jelent számára Beatrice, mind lelki, mind a hétköznapi ügyekben, s ezt többször el is ismerte.  Rettegett azonban attól, hogy egy nap, legkisebb lánya is elhagyja valaki kedvéért, ezért a lehető legszorosabbra fogta a felügyeletet.

Ez azonban nem volt egyszerű, hiszen a gyönyörű Beatrice nagyon kedvelt lett a kérők között.

Az első komolyabb kérő a szomszédos Franciaország, akkor már emigrációban élő császárának egyetlen fia, Louis Napóleon volt. III. Napóleon ekkor már Angliában élt száműzetésben, s felesége, Eugénia császárné nagyon jó barátságban volt Viktória királynővel. Mindezek fényében nem volt meglepő, hogy Baby és a fiatal trónörökös között már egészen komoly szintre jutott a tervezgetés.

III. Napóleon halála után, Eugénia (aki a kor egyik szépségideálja volt, Sisi osztrák császárné mellett) gyakori vendég volt Viktória királynőnél, s szinte mindenki kész ténynek vette, hogy a fiatal herceg és Baby összeházasodnak. A két fiatal között is vonzalom volt, s mindenki úgy hitte, hogy ez a leghelyesebb döntés.

Ezek a pletykák azonban egyszerre véget értek 1879. június 1-én, amikor az angol-zulu háborúban, az angol hadseregben hadnagyként szolgáló herceg, az életét vesztette.

449px-heinrich_von_angeli_1840-1925_princess_beatrice_1857-1944_later_princess_henry_of_battenberg_rcin_400141_royal_collection.jpgA sors iróniája, hogy anyja, Eugénia császárné és Viktória királynő kifejezett kérésére engedték Afrikába menni, azzal a kikötéssel, hogy csak megfigyelőként vesz részt a háborúban - az élet azonban másképpen alakult. Egy összecsapásban az életét vesztette.

A királynő naplójában azt írta "Kedves Beatrice, nagyon sírt, ahogy én is, amikor megkaptuk a táviratot ... Hajnalodott mire el tudtam aludni ... Beatrice nagyon sírt és mindenki teljesen megdöbbent. "

Közben torokgyíkban elhunyt Alice, s felmerült az ötlet, hogy Beatrice feleségül megy Alice özvegyéhez, így a gyermekeit anyjukként tudja nevelni. Az özvegy, a hesseni nagyherceg, támogatta volna az ötletet, de abban az időben az angol jog nem engedte volna ezt a házasságot. Ez a jogi akadály, csak 1907-ben szünt meg, nem utolsó sorban Beatrice bátyja, VII. Edward király hathatós támogatásával, amelyben éppen húga esetét látta.

A lakosság már támogatta volna korábban is a változtatást, de a Lordok Háza elutasította, így Beatrice nem lehetett a hesseni nagyherceg felesége.

A királynő örült is, meg nem is - egyrészt örült volna, ha Alice helyét Beatrice veszi át, másrészt örült annak, hogy nem kell elegednie maga mellől a lányát.

A királynő már tudta, hogy csatát vesztett, a lányát férjhez kell adnia, de szerette volna ő kiválasztani, hogy kihez, így szóba került Sándor bolgár és Lajos battenbergi herceg is. Viktória közös vacsorákat szervezett, ahol azonban nem sikerült áttörést elérnie. A frigy nem jött létre, így Lajos, aki nem akart tovább várni, közben feleségül vette az elhunyt Alice legidősebb lányát, Viktória hercegnőt.

Úgy tűnt, Baby véglegesen anyja mellett marad, azonban jött a nagybetűs SORS.

Lajos esküvője Darmstadtban volt, ahol Beatrice megismerkedett Henrik, szintén battenbergi herceggel. A két fiatal szinte azonnal egymásba szeretett.

Hazatérésük után Beatrice közölte anyjával, hogy Henrik herceg felesége lesz, amelyre csak a néma csönd volt a válasz. A királynő hét hónapig nem beszélt vele, csak írásban kommunikáltak, de Beatrice nem tört meg.

princess_beatrice_mourning_with_queen_victoria.jpgEközben persze az élet nem állt meg, Edward walesi herceg felesége, Alexandra és Beatrice legnagyobb nővére, Viktória hercegnő szépen lassan, de nagyon tudatosan próbálták a királynőt meggyőzni. A legfőbb érv, Beatrice boldogsága volt, s a legnagyobb lánya folyamatosan emlékeztette a királynőt, arra a boldogságra, amelyet fiatal házasként átéltek Albert herceggel.

S ezt akarja elvenni Beatrice-től.

A végső érv, talán az lehetett, hogy pár évvel korábban, John Brown halálakor, akit a királynő bizalmába fogadott, Beatrice ott volt az anyja mellett és vigasztalta őt barátja elvesztésében. A kilenc gyermek közül, csak ő értette meg anyja és John Brown barátságát.

Így végre a királynő megtört, s engedélyezte a házasságot, ha az ifjú pár véglegesen Londonba költözik, a királyi palotába.

A házasság tehát 1885. július 23-án megköttetett, s a fiatal pár, a rövid nászút után visszatért a királyi kastélyba. Henrik herceg érkezésével, a királyi udvar újra élettel telt meg, amelyre Albert halála óta nem volt példa.

Az ifjú férj, nem mindig érezte magát jól a királynő befolyása alatt, így gyakran keveredett katonai kalandokba, ahonnan pedig igyekeztek kimenteni, a királynő egyenesen ellenezte a részvételét, emlékezve Louis Napóleon halálára.

Beatrice teljesítette anyjának tett igéretét, továbbra is mellette maradt személyi titkárként és elsőszámú bizalmasként. Persze voltak kisebb-nagyobb súrlódások, főként Beatrice terhességei idején, amikor gyakran előfordult, hogy egyedül szeretett lenni.

A hercegi párnak, öt év alatt négy gyermeke született, de az ifjú férj katonai kalandokra vágyott. Végül, hosszú könyörgés után, Viktória királynő megengedte neki, hogy csatlakozzon egy afrikai angol hadtesthez. A férj és feleség 1895. december 6-án elváltak egymástól, majd Henrik nem sokkal később maláriás lett, s Beatrice 1896. január 22-én táviratot kapott, férje két nappal korábbi haláláról.

800px-laszlo_princess_henry_of_battenberg_1.jpgA királynő érezte, hogy lányának most egyedüllétre van szüksége, így a rendelkezésére bocsátotta a Kensington-palotát, ahol egykor ő maga is töltötte a gyermekkorát. Beatrice továbbra is mindenben az anyja mellett volt, s a egyre idősődő királynő helyett egyre több feladatot maga végzett.

Éppen öt évvel az ominózus távirat után, 1901. január 22-én Viktória királynő elhunyt, amely alapjaiban változtatta meg az özvegy hercegnő életét.

Nem volt rossz viszonyban a trónra kerülő Edwarddal, de nem is voltak bizalmas kapcsolatban, így a királyi udvarban betöltött szerepe csökkent, aminek tulajdonképpen örült is.

Az új király eltávolította Osborne-ból anyja személyes tárgyait és fényképeit, néhányat meg is semmisített, főként amelyek John Brownnal voltak összefüggésben, akit kifejezetten utált.

Komolyabb változásokat is akart, de végül Louise és Beatrice tiltakozása miatt ez nem sikerült, főként mert Beatrice, férje halála után a Wight-sziget kormányzója is volt, vagyis első számú vezetője. Köztes megoldásként végül a kormány vette át a palotát, bizonyos részek kivételével.

Anyja halálakor, Viktória kifejezett kérésére, hozzákezdett a személyes iratai rendezéséhez. A hatalmas mennyiségű anyag, amely 1831-től rendelkezésére állt, lehetővé tette, hogy a legteljesebb mértékben megismerje édesanyja legféltettebb titkait is, kislány korától egészen haláláig, vagyis hetven éven keresztül.

 coloured_princess_beatrice.jpgA következő harminc évben, szisztematikusan feldolgozta a leveleket, naplókat, s számtalan dolgot törölt belőlük, amelyet úgy ítélt meg, hogy nem kellene nyilvánosságot kapnia. Így, a szerkesztés után, az iratmennyiség már a harmadrészére csökkent.

Az eredetikről vázlatot készített, majd a piszkozatot egy kék füzetbe tisztázta le. Az eredeti dokumentumokat és a piszkozatokat megsemmisítette. Ennek eredményeképpen 111 jegyzetfüzet maradt fenn.

Végül is elmondható, hogy mindaz, amit Viktória királynő magánéletéről tudunk, azt egyedül Beatrice engedélyével tudhatjuk, olyan formában, ahogyan ő akarta.

A királynő hagyatékának feldolgozása után is családi iratok szerkesztésével foglalkozott, míg 1944. október 26-án, nyolcvanhét éves korában, álmában el nem hunyt, Viktória királynő gyermekei közül utolsóként.

Beatrice az összes gyermek közül a legfélénkebb volt, de emellett tehetséges színésznő, kiváló zongoraművész és táncos, valamint lelkes fotós is. Erős kötelességtudattal rendelkezett és rendkívül hűséges volt. Nyugodt, melegszívű, ugyanakkor humoros volt, aki a legmagasabb társadalmi követelményeknek is megfelelt.

Lányának, Viktória Eugéniának (aki Viktória királynőről és Eugénia császárnőről kapta a nevét) rendkívüli szépsége Európa-szerte elismert volt, így XIII. Alfonz spanyol király felesége lett. Sajnos Ena (így becézték) örökölte a hemofíliát, így gyermekei közül két fia is fiatalon elhunyt.

Házasságát megmérgezte, hogy a 'királyi kórt' bevitte a spanyol királyi családba.

DJP

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://victorian.blog.hu/api/trackback/id/tr3316499680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása