1861. augusztus 5-én vetette ki az első jövedelemadót az új elnök, Abraham Lincoln, amely szűk 10 évig tartott, és sokan azt hitték, hogy soha többé nem is tér vissza.
Lincoln nemzeti jövedelemadója azonban közvetlen reakció volt a polgárháború katonai szükségleteire, de csak az északi államokat tudta megadóztatni. 1861 nyarán Salmon P. Chase arról számolt be a Kongresszusnak, hogy a következő pénzügyi évben 320 millió dollárra lesz szüksége a háború finanszírozására. Úgy gondolta, 300 millió dollárt elő tud teremteni a meglévő adókból és a közterületek eladásából, de a Kongresszusra bízta a fennmaradó 20 millió dollár előteremtésének módját.
Miután megkérdezte kabinetjét, hogy a jövedelemadó alkotmányos-e, Lincoln 1861. július 4-én egy rendkívüli közös ülésen találkozott a Kongresszussal, hogy bemutassa az adótörvény részleteit. Lincoln kabinetje és a republikánus társai megállapították, hogy mivel nem adóztat közvetlenül a vagyont, a jövedelemadó közvetett adó, így a bevezetéséhez nem kell alkotmányos felhatalmazás.
Ezért Lincoln 1861. augusztus 5-én aláírta a törvényt, amely megadóztatta az importot, közvetlen földadót írt elő, és 3 százalékos adót vetett ki a 800 dollár feletti egyéni jövedelmekre (ami a jelenlegi dollárban körülbelül 18 000 dollárt jelentene) éves szinten. Ekkor mondta Lincoln, hogy "A republikánusok az emberéletért és a pénzért is megszólalnak, de konfliktus esetén az emberélet fontosabb, mint a pénz"
Persze nem az adókivetés miatt, de sokan a legnagyobb amerikai elnöknek tartják Lincolnt.
A törvényt felülvizsgálták egy 1862-es, átfogóbb törvényben. Ebben 3%-os adót írtak elő a 600 és 10 000 dollár közötti jövedelmekre, és 5%-os adót a magasabb jövedelmekre. A törvényt 1864-ben újra módosították, és 5%-os adót vetettek ki a 600 és 5000 dollár közötti jövedelmekre, 7,5%-os adót az 5000 és 10 000 dollár közötti jövedelmekre, és 10%-os adót minden magasabbra. 1866-ban a szövetségi belső bevételek beszedése elérte legmagasabb pontját az ország 90 éves történetében – több mint 310 millió dollárt, ami 1911-ig nem értek el újra.
Lincoln tehát kivetette az első progresszív jövedelemadót az amerikaiakra, de súlyos adókat vetett ki az alkoholra és a dohánytermékekre is. Miután 1864-ben több jövedelemadó- sávot és magasabb adókulcsot adtak hozzá, a háború vége után néhány évvel, a Kongresszus hatályon kívül helyezte a jövedelemadót.
Kapcsolódó posztok
A helytelen következtetés – Lincoln és a jog humora
Grant tábornok furcsa szokásai
Egy amerikai elnök különleges halála
35 döntetlen után új elnök – elnökválasztás Amerikában 221 éve
Washington nem létező királysága
Amikor Washington egyszerre győzte le a himlőt és az angolokat
A százszázalékos amerikai elnök – George Washington