A Pony Express egy olyan gyorspostaszolgálat volt, amely 1860. április 3. és 1861. október 26. között működött az Amerikai Egyesült Államokban, Missouri állam és Kalifornia között, és amely váltott lovasokkal szállított üzeneteket, újságokat és egyéb postai küldeményeket.
A másfél éves működésének legnagyobb érdeme az volt, hogy az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti hatalmas távolságot legyűrve 10 napra csökkentette az üzenetküldés idejét.
Azzal viszont, hogy 1861. október 24-én átadták az első transzkoninentális távírót Amerikában, a jelentőségét szinte teljesen el is veszítette, így két nappal később meg is szünt.
A Pony Express útvonalán körülbelül tízmérföldenként (16 km-ként) volt egy állomás, amelyből összes 186 üzemelt a mai Missouri, Kansas, Nebraska, Colorado, Wyoming, Utah, Nevada és Kalifornia területén. A lovas minden állomáson lovat váltott és csak a mochillának nevezetett postazsákot vitte magával.
A mochillát átdobták a nyergen, s a rajta ülő lovas súlya tartotta a helyén. A két végén két-két cantina vagyis zseb volt, amelybe a postakötegeket helyezték, s amelyeket lelakatoltak. A váltás így alig két percig tartott.
A mochilla 20 fontnyi (9 kg) terhet vitt, s a ló még ugyanannyit egyéb teher formájában.
A lovasnak csak egy revolvere és egy vizestömlője volt, s nem lehetett nehezebb 125 fontnál (57 kg-nál), így az összsúly 175 font (75 kg) volt. A lovasok 120-160 km-ként váltották egymást és éjjel-nappal lovagoltak. Vészhelyzet esetén az adott lovas akár két szakaszt is végiglovagolt, s ha kellett, akkor 20 órát is a nyeregben volt.
A lovasok havi 125 dollár fizetést kaptak, amely nagyon komoly összeg volt, hiszen a szakképzetlen munkások naponta maximum 1 dollárt kerestek, de a szakképzetek is maximum 2 dollárt.
Alexander Majors, a Pony Express egyik alapítója több mint 400 lovat vásárolt a projekthez, amelyek átlagosan 200 dollárba kerültek. Ezek a lovak átlagosan 147 cm magasak és 410 kg súlyúak voltak - így persze nem is voltak igazi pónik. A lovak ügetésben vagy vágtában haladtak, így óránként 15-20 km-et tettek meg, de olykor akár 40 km/h-ra is felgyorsulhattak egy-egy rövidebb időre. Jórészt morganeket és telivéreket voltak, illetve a nyugati részeken musztángokat alkalmaztak.
Egy félunciás (14 gr) levél feladása kezdetben 5 dollár volt, de a működése végén már csak 1 dollár, amely így is soknak számított - ma ez 140 illetve 28 dollár lenne.
A Pony Express egyik nagy népszerűsítője volt az 1860-as elnökválasztás, amikor extra lovakkal is készültek, hogy a végeredmény megszületésekor, 1860. november 7-én elinduljanak a nebraskai Fort Kearmyből a Nevada állambeli Fort hurchillbe. Ennek köszönhetően a kaliforniai újságok 7 nappal és 17 órával a hivatalos eredmény megszületése utén már hírt kaptak az eredményről. Az előző elnökválasztás esetén hónapokig tartott, mire a hír eljutott a nyugati államokba.
A Pony Express leghíresebb lovasa minden bizonnyal William Cody vagyis Buffalo Bill volt, aki 15 évesen szegődött el a céghez.
A másfél éves története alatt a posta 35 ezer postai küldeményt kézbesített és félmillió mérföldnyi utat tett meg.
