Az 1776-os esztendő nemcsak az amerikai függetlenségi nyilatkozat éve volt.

Ugyanabban az évben, április végén és május elején, London figyelmét egy egészen másfajta drámai esemény kötötte le: a Lordok Házában megrendezett per, amelyben a kor egyik legbotrányosabb és leghíresebb nőjét, Elizabeth Chudleigh-t, Kingston hercegnőjét bigámia vádjában állították bíróság elé.

A történelemkönyvek gyakran hajlamosak II. Vilmost, az utolsó német császárt egydimenziós figuraként – a militarizmus őrült apostolaként és az első világháború kizárólagos felelőseként – ábrázolni.

Az 1833-as brit rabszolga-felszabadítás története egyszerre szól jogi emancipációról és társadalmi igazságtalanságról.

A 19. század első felében az Atlanti-óceán átszelése még kiszámíthatatlan, a szélnek és az időjárás szeszélyének kiszolgáltatott vállalkozás volt.

Kevés történelmi esemény világít rá olyan élesen arra, hogy a sör német nyelvterületen mennyire nem csupán élvezeti cikk volt, hanem alapvető élelmiszer és szociális szimbólum, mint a frankfurti „Bierkrawall" 1873 áprilisában. Fél krajcár – egy napi kenyéradagnál is jelentéktelenebb különbség – húsz halottat és a császárkori Németország egyik legvéresebb városi lázadását váltotta ki.

Charlotte Brontë az angol irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, a viktoriánus regény egyik úttörője, aki a női belső világ, a függetlenségvágy és a szenvedély egyenrangú ábrázolásával örökre átalakította a műfajt. Élete legalább annyira drámai volt, mint hősnőié: egy yorkshire-i parókia szűk, temető szegélyezte világában nőtt fel, és egymás után vesztette el testvéreit, mégis képes volt olyan regényeket írni, amelyek ma is elevenen szólítják meg az olvasót.

A 19. századi Mexikóban a tolvaj nem mindig volt tolvaj — néha színész, néha politikus volt, néha mind a kettő egyszerre. Jesús Arriaga, akit a köznyelv Chucho el Rotónak becézett, több is volt: rabló, előadó és a hatalom személyes bosszantója. Rövid, de pezsgő pályafutása ma is él a mexikói kulturális emlékezetben.

Elizabeth Cleghorn Gaskell egy angol regényíró volt, akit a viktoriánus Angliáról és társadalmi kérdésekről írt realista regényeiről ismerünk. 1810. szeptember 29-én született London Chelsea kerületében. Édesanyja 1811-ben meghalt, ezért ​nagynénje, Hannah Lumb nevelte fel Knutsfordban, egy kis vidéki városban.

A történelem hajlamos kiemelni a hadvezéreket és a királyokat, miközben azok neve, akik a csaták forgatagában valóban meghatározó pillanatokat éltek meg, lassan feledésbe merül. Manuela Hurtado y Pedraza esete pontosan ilyen: egy asszony, akinek neve alig néhány levéltári iratban maradt fenn, mégis az 1806-os Buenos Aires-i brit invázió visszaverésének egyik szimbolikus alakjává vált.