Az USS Princeton ágyújának felrobbanása a 19. század egyik legdrámaibban tragédiája volt, amely majdnem megölte az Egyesült Államok elnökét, és mély hatással volt az amerikai politikára és haditechnikára. A Potomac folyón tett kellemes bemutató hajóút során hat ember veszítette életét, köztük két kabinet tag, amikor a hajó Peacemaker ágyúja felrobbant.

A hajó és forradalmi újításai

Az USS Princeton az Egyesült Államok haditengerészetének első csavarhajtású gőzhajója volt, amelyet Robert F. Stockton kapitány tervezett, aki később a híres John Ericsson mérnök segítségével valósította meg. A hajó 1843-ban készült el, és számos forradalmi újítást hozott:

• Csavarhajtás: Ez volt az első amerikai hadihajó, amely lapátkerekek helyett csavart használt, csendesebbé és hatékonyabbá téve a hajózást

• Vízszint alatti kazánok: A gőzkazánokat a vízszint alá helyezték, hogy védjék őket az ellenséges tüzérségi tűztől

• Hatalmas ágyúk: Két 12 hüvelykes óriási ágyúval volt felszerelve

A hajó a büszkesége volt a korszak haditechnológiájának, és Stockton kapitány szerette bemutatni annak képességeit Washington politikai elitjének.

A Peacemaker ágyú

A hajó két hatalmas, 12 hüvelykes ágyúval rendelkezett:

• Oregon: Az első ágyú, amelyet John Ericsson tervezett

• Peacemaker (Béketeremtő): A második ágyú, amelyet Stockton kapitány terveztetett

A Peacemaker a világ leghosszabb tengerészeti ágyúja volt abban az időben, több mint 27 000 font (körülbelül 12 tonna) súlyú, és 220 fontos golyókat tudott kilőni öt mérföld távolságra. A neve szimbolikus célzás volt: olyan hatalmas, hogy ellenségek csak a látványától megadják magukat.

A Peacemaker azonban kevésbé gondos gyártási módszerrel készült, mint az Oregon. Később kiderült, hogy voltak gyenge pontok a fém szerkezetében, amelyek végzetesnek bizonyultak.

A végzetes hajókirándulás

1844. február 28-án Stockton kapitány körülbelül 400 vendéget hívott meg egy bemutató hajóútra a Potomacon. Ez nem egyszerű hajóút volt — hiszen Washington társadalmának színe-java gyűlt össze:

• John Tyler elnök és családja

• Abel P. Upshur külügyminiszter

• Thomas Gilmer haditengerészeti miniszter

• számos szenátor és kongresszusi képviselő

• Dolley Madison, James Madison volt elnök özvegye

• Washington társasági életnek kiemelkedő alakjai

• David Gardiner volt New York-i szenátor és lánya, Julia Gardiner

A program:

• A hajó Alexandriából indult és Mount Vernon, George Washington egykori birtokának látogatása felé tartott

• A Peacemaker ágyúi háromszor tüzeltek el az út során, hogy lenyűgözzék a vendégeket — minden lövés hatalmas sikert aratott

• A vendégek ezután a fedélzeten ebédeltek, italoztak és szórakoztak

• A hadügyminiszter közben azt kérte, hogy tisztelegve George Washington előtt tüzeljenek újra az ágyúval Mount Vernon közelében

Stockton eredetileg elutasította a kérést — az ágyú már háromszor tüzelt aznap, és túlmelegedett, de végül meghajolt a hadügyminiszter kívánsága előtt.

A katasztrófa pillanata

Amikor a negyedik lövést leadták, az ágyú azonnal felrobbant. A hatalmas fémcső széthasadt, forró fémdarabokat szórva szét a hajón. A robbanás erejét csak fokozta, hogy a fedélzet tele volt vendégekkel, akik feljöttek megnézni az újabb lövést.

Hat ember halt meg azonnal:

• Abel P. Upshur külügyminiszter — aki éppen Texas annektálásának szerződésén dolgozott

• Thomas Gilmer haditengerészeti miniszter — aki csak öt napja volt hivatalban

• David Gardiner — volt New York-i szenátor

• Beverley Kennon — haditengerészeti parancsnok

• Virgil Maxcy — Tyler elnök volt főtitkára

• egy elnöki szolga

Körülbelül 20 ember megsebesült, sokan súlyosan. A fedélzet vérrel és romokkal borított harcmező lett.

Tyler elnök csodálatos megmenekülése

John Tyler elnök szerencsés módon elkerülte a halált. Éppen a létrán volt félúton a felső fedélzetre, amikor a robbanás bekövetkezett. Lent volt az alsó fedélzeten néhány vendéggel, és nem ért fel időben a negyedik lövéshez.

Egy másik verzió szerint egy szenátor énekelni kezdett, ami késleltette Tyler feljutását. Bármi is volt az ok, ez az apró késedelem megmentette az elnök életét.

Julia Gardiner, a megölt szenátor lánya elájult a sokktól, amikor megtudta az apja halálát. Tyler elnök karon fogva mentette ki őt a hajóról — ez a pillanat lett a kapcsolatuk kezdete.

A tragédia következményei

Politikai hatások:

• Texas annektálása: Upshur halála közvetlen hatással volt Texas annektálására — hiszen az általa kidolgozott szerződés megvitatása elakadt a Szenátusban. Tyler új külügyminisztert nevezett ki, John C. Calhoont, aki folytatta a munkát, de a szerződést végül elutasították. A feladatot végül Tyler utóda, James K. Polk elnök fejezte be 1845-ben.

• Kormányzati átalakítás: Két kabinet tag halála átrendezte Tyler kormányát a kritikus időszakban

Julia Gardiner, akit Tyler mentett ki a hajóról, négy hónappal később, 1844 júniusában lett az Egyesült Államok first ladyja, amikor feleségül ment Tyler elnökhöz. Tyler 54 éves volt, Julia 24. Hét gyermekük született, és házasságuk Tyler haláláig, 1862-ig tartott.

A katasztrófa a löveggyártási folyamatok újraértékeléséhez vezetett. Új technikák kifejlesztését eredményezte, amelyek erősebb és szerkezetileg stabilabb ágyúkat hoztak létre. Thomas Rodman és John Dahlgren úttörő rendszerei közvetlenül a Peacemaker tanulságaira épültek.

Felelősség és vizsgálat

Tyler elnök felmentette Stockton kapitányt minden felelősség alól, a tragédiát elkerülhetetlen balesetnek minősítve. Egy vizsgálat során azonban kiderült, hogy Stockton jelentős függetlenséggel rendelkezett a hajó és fegyverzete tervezésében, ami kérdéseket vetett fel a felügyeletről és minőség-ellenőrzésről. Stockton később folytatta a karrierjét, és a mexikói-amerikai háborúban szolgált Kaliforniában.

Az Oregon ágyú sorsa

A másik nagy ágyú, az Oregon, amelyet John Ericsson tervezett, soha nem lőtt egyetlen harci lövést sem a Peacemaker tragédiája után. Az ágyút biztonsági okokból nem használták többé.

Amikor a hajót 1849-ben lebontották, az Oregon ágyút az Egyesült Államok Tengerészeti Akadémiájára vitték Annapolisba, Maryland államba, ahol ma is látható emlékeként annak, hogy a technológiai fejlődés gyakran tragédiák árán jön létre.

djp

Kapcsolódó posztok 

Az egyik legsúlyosabb brit haditengerészeti katasztrófa

A ‘Lady of the Lake’ elsüllyedése

A ‘London’ elsüllyedése és 220 ember halála

Egy tragikus tűzijáték 1770-ben

1852. február 26-án, hajnali 2 órakor egy kőszirt szakította végig a HMS Birkenhead vasból készült hajótestét Dél-Afrika partjainál, a Danger Point közelében. A következő 25 percben kb. 450 férfi halt meg – katonák, tengerészek, hajósok.

1838. február 25-én egy londoni gyalogos rendkívüli teljesítményt hajtott végre: 20 mérföldet (körülbelül 32 kilométert) sétált hátrafelé, majd ugyanannyit előre – mindössze 8 órában.

1832. november 26-án, Oswego megyében, New York államban született egy kislány, Mary Edwards Walker. Senki sem gondolta volna akkor, hogy ez a gyermek egyszer, majd az amerikai történelem egyetlen női Medal of Honor kitüntetettje lesz - és azt még kevésbé, hogy ezt a kitüntetést halála után ötvennyolc évvel újra oda kell majd adni neki, mert közben egyszer már elvették tőle.

1866. február 19-én, a polgárháború utáni újjáépítés éveiben Greene Countyban, Alabamában született Mary Elizabeth Anderson. Apja, John C. Anderson, négy évvel később meghalt, amikor Mary még csak gyermek volt. Mary és nővére, Fannie, valamint anyjuk továbbra is élt hagyatékának jövedelmeiből apjuk.

A HMS Orpheus csavarmeghajtású korvettet 1861-ben építették Angliában, Kent megyében, a Chatham Dockyard üzemben. A hajó hossza 69 méter, szélessége 12 méter, merülése 7,3 méter volt, legénysége mintegy 259 főből állt. A brit haditengerészet a hajót Új-Zéland térségébe vezényelte, ahol parancsnoki és katonai feladatokat kellett ellátnia, valamint a gyarmati jelenlétet erősítenie.

A 19. század elején Nagy-Britanniában nem az volt a fő kérdés, hogy legyen-e monarchia, hanem az, hogyan finanszírozzák.

Az ipari forradalom hajnala nemcsak a technológiai fejlődést és a gazdasági fellendülést hozta el London számára, hanem olyan léptékű kockázatokat is, amelyekre a kor társadalma és szabályozása még nem volt felkészülve. 1814. október 17-én a Tottenham Court Road közelében történt esemény, az úgynevezett nagy londoni sörözön, a korai ipari katasztrófák egyik legkülönösebb, mégis legtragikusabb fejezete maradt.

A technológiai óriás és a végzetes hiba

A tragédia központjában a Meux & Co. Horse Shoe sörfőzdéje állt, amely a kor egyik legmodernebb üzeme volt. A sörfőzés ekkoriban már hatalmas léptékben zajlott: a gyár udvarán több mint hét méter magas, vasabroncsokkal összefogott fahordókban erjedt a porter. Aznap délután az egyik ilyen gigantikus tartályon – amelyben nagyjából 580 000 liter sör pihent – elpattant egy 300 kilogrammos vasabroncs.

Bár valójában mulasztás volt, mivel George Crick raktáros már órákkal korábban észlelte a hibát, a javítást mégis elhalasztották. Amikor a tartály végül szétrobbant, a felszabaduló energia akkora volt, hogy dominóhatást váltott ki, összetörve a környező hordókat is. Összesen közel másfél millió liter sör zúdult ki az utcákra, egy több mint négy méter magas hullámot alkotva.

Tragédia a mélyben: A St. Giles negyed pusztulása

A söráradat nem egy lakatlan ipari övezetet, hanem London egyik legsűrűbben lakott nyomornegyedét, a St. Giles Rookery-t érte el. A korabeli várostervezés hiányosságai miatt a szegényebb rétegek túlzsúfolt, rossz állapotú pincelakásokban éltek.

A katasztrófa legmegrázóbb momentuma egy helyi család tragédiája volt: a New Street egyik pincéjében éppen egy elhunyt gyermek virrasztását tartották, amikor a sörhullám betörte a falakat. A helyiségben tartózkodók közül öten, köztük az anya és a gyászolók, azonnal életüket vesztették. A sör nemcsak fulladást okozott, hanem a romos épületek falaiból kiszakadó törmelékkel együtt fizikai erejével is pusztított. Összesen nyolc áldozatot követelt a tragédia, mindannyian nők és gyermekek voltak.

Jogszolgáltatás kontra igazságszolgáltatás

A katasztrófát követő bírósági eljárás rávilágított a kor társadalmi egyenlőtlenségeire. Bár a sörfőzde hanyagsága egyértelmű volt, az esküdtszék és a bíró végül „Act of God” (isteni csapás/vis maior) minősítéssel felmentette a tulajdonosokat a felelősség alól.

Ennek a döntésnek azonban súlyos következményei voltak:

• A sörfőzde mentőöve: A parlament engedélyezte a cégnek, hogy visszaigényelje az elfolyt sör után már befizetett jövedéki adót, megmentve ezzel a vállalatot a csődtől.

• Az áldozatok sorsa: A nyomorban élő károsultak és az elhunytak hozzátartozói semmilyen kártérítést nem kaptak. A túlélők közösségi gyűjtésből és a sörfőzde udvarán kiállított romok mutogatásából próbálták fedezni a temetések költségeit.

A nagy londoni sörözön messze nem csupán egy bizarr anekdota a történelemkönyvek margóján. Rávilágít az iparosodás árnyoldalaira: a profit maximalizálása mellett elhanyagolt biztonságtechnika és a munkásosztály kiszolgáltatottsága mind megjelent ebben a tragédiában. 

djp

Kapcsolódó posztok 

Az egyik legsúlyosabb brit haditengerészeti katasztrófa

A legismertebb ókori vulkánkitörés – a Vezúv kitörése

A hajótöréstől a kannibalizmusig – a Méduse tragédiája

Egy tragikus tűzijáték 1770-ben

A legrégebbi bajor sörfőzde

1838. január 4. nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a modern, összekapcsolt világ születésnapja is. Ekkor mutatta be Samuel Morse New Jersey-ben azt a szerkezetet, amely végleg eltörölte a távolságot az emberi kommunikációból: az elektromos távírót. Ez a pillanat volt a „kommunikációs ősrobbanás”, amely nélkül ma nem létezne sem okostelefon, sem internet.

Victoria Kawēkiu Kaʻiulani Lunalilo Kalaninuiahilapalapa Cleghorn hercegnő a Hawaii Királyság trónörököse, a dinasztia utolsó reménysége volt. Édesanyja Miriam Likelike hercegnő (az utolsó két uralkodó testvére), édesapja pedig a skót származású Archibald Scott Cleghorn volt.