A Viktoriánus-kor

Viktória királynő és kora

Viktória királynő és kora

IV. Vilmos a Tengerészkirály avagy Bolondos Billy az angol trónon

2021. június 19. - DJP

king_william_iv_by_sir_david_wilkie-2048x1538.jpgA viktoriánus korszak előtt, majdnem hét éven keresztül ült a brit és hannoveri trónon az őrült király III. György harmadik fia, aki végül 1837. június 20-án hajnalban hunyt el, így az alig tizennyolc éves hercegnő királynővé vált.

A Tengerészkirály 1765. augusztus 21-én kora reggel született Londonban III. György és Sarolta királyné gyermekeként, s mivel csak a harmadik fiú volt, nem is gondolt arra, hogy valamikor is király lehet. Fiatal korától a tenger rabja volt, így tizenhárom éves korában a haditengerészet kadétja, majd tisztje lett, innen kapta a ragadványnevét is. Az amerikai függetlenségi háború alatt Észak-Amerikában és a Karib-tengeren szolgált, így ő volt a királyi család első tagja, aki Amerikában járt. A tengerészetnél nem kivételeztek vele, amit az is jelez, hogy egy részeg verekedés után Gibraltárban börtönbe is zárták - bár mikor kiderült kicsoda, gyorsan ki is engedték. Mindez persze nem volt egyszerű, hiszen népes család tagja volt - szüleinek összesen 15 gyermeke született.

Tovább

A világ leghíresebb evezősversenye

 

az_oxfordi_egyetemen_ket_nyolcas_csonak_kozotti_verseny_egyik_legkorabbi_ismert_jelenete_1821.pngA majdnem két évszázados versengés 1829. június 10-én kezdődött, amikor az angol egyetemi élet két zászlóshajója Oxford és Cambridge, összecsapott a vízen is. Két évvel korábban az évszázados rivalizálás már megjelent a sportban is, hiszen 1827-ben összecsaptak a krikettben. Ezt követte az evezős nyolcasok versenye, amelyet az angolok csak egyszerűen "a hajós verseny"-nek (The Boat Race) neveznek. Voltak persze előzményei, hiszen az egyetemek csapatai egymás között már évekkel korábban versenyeztek, de egyetemek közötti verseny még nem volt, pedig a vetélkedés a két intézmény között évszázados múltra tekinthetett vissza. 

Ez korántsem olyan volt olyan véres, mint az ókori római naumachia, de legalább annyira izgalmas a sportot kedvelők szemében.

henley_regatta_henley-on-thames_england_1890s.jpgAz eredeti ötlet két jóbaráttól származott, akik együtt jártak a londoni Harrow School-ba, majd az egyikük (Charles Wordsworth, aki William Wordsworth unokaöccse volt) Oxfordba, a másik (Charles Merivale) Cambridge-be ment egyetemre. Jó ötletnek tűnt a versengés, főként azért, mert a korábban már említett krikett mérkőzés eredménye döntetlen lett, az angoloknál nem túl ritka esemény, az eleredő eső miatt. Cambridge 1829 húsvétján hívta ki Oxfordot, amelyet Oxford március 22-én elfogadott, azzal a kitétellel, hogy magára a versenyre csak húsvét után kerüljön sor, mert ők csak húsvétkor kezdenek el felkészülni. Cambridge elfogadta a módosítást, s végül 1829. június 10. lett a kiválasztott dátum. Cambridge Henley-on-Thames városát ajánlotta helyszínként, amelyet az oxfordiak megtekintettek és megfelelőnek találtak. A helyszín kedvelt volt a különböző evezősversenyek tekintetében.

Cambridge mindig egy kicsit előrébb járt az evezésben, hiszen már egy évvel korábban megalakult az evezős klubja, ezzel szemben Oxfordban csak 1839-ben alakult meg a klub, bár már 1815-től versenyeztek.

Az első versenyt tehát a festői kis városkában tartották, amelyen Oxford már a hagyományos sötétkék mezben versenyzett. A beosztást pénzfeldobással döntötték el (ahogyan ma is), amely Oxfordnak kedvezett. A Hambleden zsiliptől indultak s a Hambleden-hídig tartott a futam. A pénzfeldobást nyerő Oxford a kissé kedvezőbb berkshire-i oldalon versenyzett. A versenyt összesen húszezer ember látta, s örülhetett vagy bánkódhatott, amikor Oxford jelentős fölénnyel megnyerte a futamot.

race1863oxford.jpg

Néhány év szünet után, 1836-ban rendezték meg a következő versenyt, amelyet ekkor már Londonban rendeztek meg, Westminster és Putney között. Cambridge ekkor viselte először a világoskék mezét, amellyel a sok eton-i diákra utalt, s ekkor lett a hivatalos színe az eton-i kék. A versenyt ezúttal Cambridge nyerte, ahogyan két év szünet után a következő hármat is, mindegyiket Londonban.

university_boat_race_thames_map_svg.pngViktória királynő uralkodása alatt egyre híresebbé vált a verseny és egyre több nézőt is vonzott. Nem egy alkalommal a királyi család tagjai is megtekintették.

1842-ben az ellenfél megtörte a sorozatot, s nem akármilyen módon. Akkortájt még nem szabályozták a csere lehetőségét, s a (kivételesen ismét) Henley-on-Thames-nél tartott versenyt úgy nyerte meg Oxford, hogy az egyik versenyző megbetegedett, így csak heten versenyeztek. A kilátástalannak tűnő futamot csodával határos módon nyerte meg Oxford, s hatalmas ünneplés volt.

1856-tól már évente megrendezték a versenyt, s csak a két világháború időszakában, valamint a tavalyi pandémiás időszakban maradt el. A hagyomány szerint mindig a vesztes hívja ki a győztest a következő évi csatára.

A verseny történetében egyetlen egy döntetlen volt, amikor a legenda szerint 1877-ben a döntőbíró Honest John Phelps elaludt egy bokor alatt, így lemaradt a célba érés pillanatáról. Szép legenda, de valószínűleg zavarta a kilátást a többi célvonal közelében lebegő csónak, s ezért hirdetett döntetlent. (A nézők szerint egyébként Oxford nyert.)

race3.jpg

Jelenleg 85-80 az állás Cambridge javára, s az egyetlen döntetlen mellett egy alkalommal kizárták Cambridge csapatát szabálytalanság miatt, három alkalommal pedig elsüllyedt valamelyik hajó (Cambridge 2 alkalommal, Oxford 1 alkalommal). Az evezős hajók hossza egyébként 18,9 méter.

Oxford and Cambridge Boat Race - A Guide to The Boat Race in LondonA hajók 1856-tól ugyanazon a pályán versenyeznek, így az eredmény valamelyest összehasoníltható - persze az időjárás és egyéb külső körülmények alaposan befolyásolhatják az eredményt. A győzetesek közül a leggyorsabban Cambrdige tette meg az utat 1998-ban 16 perc és 19 mp alatt, míg a győztesek közül a leglassabb 1860-ban szintén Cambrdige volt, akkor 26 perc és 5 mp alatt értek végig.

A verseny óriási népszerűségnek örvend, országok tucatjai nézik vagy hallgatják a világ minden részében. 1949-ben a BBC egyik riportere, John Snagge azt találta mondani, hogy „Nem látom, ki vezet, de vagy Oxford vagy Cambridge.” - ami kissé viccesen hangzott.

Néhány érdekesség a versenyek történetéből:

  • 1912-ben mindkét hajó elsüllyedt
  • 1927-től női csapatok is indulnak, 1965-től pedig már a tartalékcsapatok is. 
  • a második világháború alatt voltak nem hivatalos versenyek
  • 1951-ben két futam is volt, mert az első futamon 1951. március 24-én Oxford hajója elsüllyedt, így két nappal később megismételték, ahol Cambridge győzőtt
  • 1978-ben történt a leghíresebb elsüllyedés, ahol Cambrdige süllyedt el
  • 1984-ben a verseny indulása előtt közvetlenül Cambridge hajója ütközött egy bárkával, a versenyt a következő napra halasztották
  • 2012-ben egy ember úszott a Temzében a hajókhoz közel, így félórát várakoztak

 

 djp

Sisi első gyermekének halála - Zsófia főhercegnő két éve

zsofia_1.jpgZsófia osztrák főhercegnő, vagyis Sophie Friederike Dorothea Maria Josepha, Ferenc József és Sisi első gyermeke 1855. március 5-én született Bécsben, s még aznap meg is keresztelték.

A tizenhét éves Sisi gyorsan teherbe esett, s Zsófiát hamarosan követte egy másik kislány, Gizella is.

Az első szülés után, Zsófia főhercegné, akiről az újszülött az első keresztnevét kapta, s aki egyébként valóban a keresztanyja is volt, szinte azonnal elvette a császárnétól a gyermeket.

Nem titkolta, hogy magát Sisit is gyereknek tartja, s nem tartja alkalmasnak egy gyermek nevelésére. Mindez csak erősödött, amikor a második kislány is megszületett.

Ráadásul Sisi sokkal közvetlenebb volt, mint amilyen viselkedést az osztrák császári udvar etikettje megkívánt, s a főhercegné szerette volna maga felügyelni az elvárásainak megvalósulását.

Tovább

Helena hercegnő - az ápolók segítője

Viktória királynő harmadik lánya 1846. május 25-én született a Buckingham-palotában, majdnem születésnapi ajándékként, hiszen édesanyja az előző napon töltötte be a 27. életévét.

Viktória királynő gyermekei - a hercegnők és a hercegek

605px-princess_elena_and_prince_albert_of_england_1843.jpgNem volt egyszerű szülés, a királynő sokkal hosszabb ideig és többet szenvedett, mint az előző szüléseinél, s hosszabb ideig tartott a felerősödése is. A kislány teljesen elkékülten jött a világra, de hamarosan jobban lett. Ahogyan Albert herceg bátyja mondta néhány nap múlva "nagyon kéken jött erre a világra, de most már elég jól van".

Helena Augusta Victoria a nevét az orleansi hercegnőről, a cambridge-i hercegnéről és természetesen édesanyjáról kapta.

A kis Helena élénk és szókimondó gyermek volt, aki nagyon nehezen tűrte az igazságtalanságot. Amikor nagyobb testvérei piszkálták, akkor több esetben is egyszerűen orrba vágta a zaklatót.

Nagyon sokoldalú volt, hiszen tehetségesen rajzolt, magas színvonalon zongorázott, érdekelte a tudomány és technika, de szívesen lovagolt és csónakázott is.

helena7.jpgTalán ő volt édesapja kedvenc gyermeke, bár Louise születése után kissé háttérbe szorult. A szeretet kölcsönös volt, ahogyan egy édesapja halála után írt leveléből kiderült: "Imádtam Papát, jobban szerettem őt, mint bármit a földön, szava a legszentebb törvény volt, és ő volt a segítségem és tanácsadóm ... Ezek az órák voltak életem legboldogabbjai, és most oda az egész. "

Édesanyja azonban megbízhatatlannak tartotta, így Alice mellé (aki afféle titkára volt Viktóriának) nem ő, hanem Louise került asszisztensnek, aki édesanyja napi munkáját segítette. Fél évvel később mégis változott a helyzet, hiszen Alice férjhez ment, így ő került oda.

Ebben a szerepben aztán egy kis kacérkodás is akadt, hiszen közeli kapcsolatba került Carl Rulanddal, akit Stockmar báró ajánlására alkalmaztak 1859-ben könyvtárosként. A fiatal könyvtáros németül tanította a walesi herceget, de talán többet foglalkozott Helena hercegnővel, mint kellett volna. Végül ezt a királynő is megtudta, így 1863-ban Ruland távozni kényszerült a királyi udvarból.

helena0.jpgViktória királynő elhatározta, hogy férjhez adja lányát, de választása politikailag eléggé kínosra sikerült. A poroszok és osztrákok legyőzték a dánokat, s Ausztria a Schleswig és Holstein hercegségeket Krisztián schleswig-holsteini herceg családjának visszakövetelte. Közben azonban a poroszok megszállták a területet, így azok poroszokká lettek. A walesi herceg felesége, Alexandra a dán király lánya volt, akiknek szintén érzékeny pont volt a terület hovatartozása.

Ha ezek hozzávesszük, hogy a porosz trónörökös felesége Viktória legnagyobb lánya volt, akkor talán érthető milyen diplomáciai bonyodalmak voltak. Ha ezt még lehet fokozni, akkor a leendő vőlegény majdnem kétszer annyi idős volt, mint a menyasszony, s egyébként harmadunokatestvérek is voltak. A vőlegény egyébként Alexandra hercegnő harmadunokatestvére is volt. A feszültség olyannyira tapintható volt, hogy a királynő maga írta le "Bertie a legkedveltebb és legkedvesebb, de Alix semmiképpen sem az, aminek lennie kellene. Hosszú lesz, ha valaha, míg visszanyeri a bizalmamat. "

A walesi herceg el sem akart menni az esküvőre, de végül Alice rábeszélte, s a húgát Viktória királynő és a walesi herceg kísérte nyolc koszorúslány kíséretében. A vőlegény még idősebbnek nézett ki a koránál.

helena_christian_wedding.jpg

Az esküvő 1866. július 5-én volt a windsori kastélyban, majd az első éjszakát az Osborne-házban töltötték. Nászútra Párizsba, Svájcba és Genovába mentek.

Az ifjú pár csendes életet élt, s a Buckingham-palota egyik lakosztályában éltek. A hercegnő 30.000 font hozományt kapott, s Viktória kiegészítette 100.000 fontnyi külön juttatással, amelynek évi 4000 font kamata volt. A parlament a királynő személyes kérésére 6000 fontnyi évjáradékot szavazott meg a hercegnek.

helena_hercegno.jpegA herceget próbálták bevonni a mindennapi udvari életbe, de ő jobban szeretett a kutyájával játszani, galambjaival foglalkozni vagy vadászni.

A párnak összesen hat gyermeke született, két fiú majd két lány, akik megérték a felnőttkort, valamint később egy csecsemőkorban elhunyt kisfiú és halva született kisfiú.

Helena az anyja közelében maradt és segített Beatrice-nek, aki időközben édesanyja bizalmasa, titkára lett.

A hercegnő eleinte sokat betegeskedett, s többféle kór ellen, valamint az ópium és laudanum ellen is küzdött.

Talán az egészségügyi problémáknak köszönhető, hogy a hercegnő elkezdett érdeklődni a gyógyítás és ápolás iránt.

1870-ben a Brit Vöröskereszt Hölgyek Bizottságának alapító tagja lett, s aktív szerepet játszott a nővérek toborzásában a francia-porosz háború idején is. Később a Brit Ápolók Egyesületének elnöke lett, míg az új királyné fel nem szólította a poszt átadására számára. Helena nem akart vitát, így engedett Alexandrának.

Eközben sokat foglalkozott a kézimunka népszerűsítésével, létrehozta a Művészeti Kézimunka Iskolát is, de számos karitatív rendezvényen is vett részt. Ingyenes vacsorákat szervezett a rászorulóknak, emiatt egy kortárs szerző szavai alapján "a windsor szegényei imádták".

christian_schleswig-holsteini_herceg.jpegMásik kedvelt foglalatossága az írás volt, amelynek keretében már 1867-ben megírta apja első életrajzát, s egy kortárs szerint meglepő hűséggel fordította le apja német leveleit angolra. később több egyéb művet is lefordított pusztán szórakozásból.

Anyja halála után eltávolodott a királyi udvartól, ahol olykor megjelentek, de ez már nem volt túlságosan jellemző. Az első világháború kirobbanása után újra az ápolásnak szentelte az életét. A helyzetet bonyolította, hogy Albert nevű fia a poroszok oldalán harcolt. Férje 1917 októberében hunyt el 87 évesen, nem sokkal az ötvenedik házassági évfordulójuk után.

A hercegnő végül 77 éves korában hunyt el, s előbb a Szent György kápolnában temették el, majd később a Frogmore-ban helyezték el.

Sokan, sokféleképpen értékelték mind megjelenését, mint jellemét, de lánya Marie Louise hercegnő, aki valószínűleg elég jól ismerte, így jellemezte anyját: "Nagyon kedves, hullámos barna hajjal, gyönyörű, egyenes orral és gyönyörű borostyánszínű szemekkel ... Nagyon tehetséges volt: kiválóan zongorázott, külön tehetsége volt a vízfestékkel való rajzoláshoz és festéshez ... hűséges volt a barátai iránt ... Ragyogóan okos volt, csodálatos üzleti érzékkel rendelkezett..."

djp

 

 

 

 

 

 

 

Viktória hercegnő íróvá, majd trónörökössé válik

Amikor 1901. január 22-én, 82 éves korában elhunyt Viktória brit királynő és indiai császárnő, szinte mindenki úgy érezte, hogy ez egy lehetetlen esemény, hiszen a birodalom alattvalóinak túlnyomó többsége már akkor született, amikor ő a trónon ült.

Pedig száz évvel korábban senki nem gondolta volna, hogy Edvárd kenti herceg lánya lesz az, aki a század túlnyomó többségében uralkodik.

Tovább

Zsófia Sarolta - az őrült király felesége és 15 gyermek anyja

Egy afrikai (?) származású királyné a brit trónon

johann_georg_ziesenis_charlotte_hercegno_c_1761.jpg

Zsófia Sarolta mecklenburgi-strelitzi hercegnő a tízgyermekes hercegi család nyolcadik gyermekeként és legkisebb lányaként született 1744. május 19-én a kis észak-német hercegségben.

A hercegnő középszerű oktatást kapott, amely megfelelt egy vidéki angol úrilány neveltetésének, s akkortájt egyáltalán nem felelt meg az angol királyi ház igényeinek. Megtanulta a háztartás vezetésének fortélyait, de távol tartották a politikai ügyektől.

1752-ben bátyja lett a hercegség uralkodó hercege, így már tapasztalatokat szerezhetett a fejedelmi feladatokról és udvari életről is.

Amikor III. György nagyapja halála után trónra lépett, már túl volt néhány sikertelen házassági próbálkozáson, amelyek vagy az ő családjának ellenállásán vagy a menyasszony ellenállásán elbuktak. A király így tanácsadóira bízta az ügyek rendezését, akiknek listájára felkerült a Hannoverrel szomszédos hercegség hercegnőjének a neve is, igen előkelő helyre, mert "tökéletesen kellemes és kedélyes" és nincsenek politikai ambíciói. Így a kívánt szerepre tökéletesen megfelelt. A fiatal pár az esküvő napjáig nem találkozott, így igazán ellenvetésük sem lehetett a másik iránt.

A fiatal király tehát belenyugodott családja döntésébe, s 1761. szeptember 8-án 15:30-kor a vőlegény és menyasszony először találkozott a palotakert kapujában. A St James-palota felé vezető úton hatalmas tömeg várta, hogy megpillanthassák a leendő királynőt, aki a kocsijából kiszállva idegesen lépkedett III. György felé. Mivel a protokoll nem volt az erőssége, a királyhoz érve térdet akart hajtani előtte, de a fiatal vőlegény szemfüles volt, s nem engedte, sőt ő maga bókolt neki. Sarolta kissé megnyugodhatott.

iiigyorgy1.jpgA menyasszony gyorsan átöltözött a menyasszonyi ruhába, amelyet két héttel később a koronázáskor is viselt, de akadt némi probléma. A tengeribetegség miatt a fiatal hercegnő kissé lefogyott, így az ékszerekkel gazdagon díszített ruha folyamatosan lecsúszott a válláról, de ezt a problémát is gyorsan megoldották. Férje egy gyémántgyűrűt adott neki nászajándékul, amely élete végéig a legdrágább kincse maradt, belevésve a házasságkötés dátumát. Halála után legnagyobb lánya örökölte, majd Viktória királynőé lett. Pár órával később már ifjú párrá is vált a 17 éves hercegnő és a 23 éves király. Angliát elbűvölte a fiatal királyi pár, hiszen III. György elődeitől eltérően már Angliában született, vagyis "igazi angol király" volt. Az első uralkodó, aki Anna királynő óta Angliában születetett.

Az angol királyné azonban még nem beszélt angolul, bár eléggé gyorsan megtanult, igaz egész életében erős német akcentusa volt. Ahogyan valaki megjegyezte "Először félénk, de sokat beszél, amikor ismerős emberek között van." A királyné naponta órákon keresztül tanulta az angol nyelvet, amelyben a király is személyesen segített neki. A férj többször figyelmeztette, hogy nem szabad beleavatkoznia a politkába, amelyet ő komolyan is vett, ugyanakkor fontos szempont volt a trónörökösről való gondoskodás, amelyet szintén komolyan vett.

Alig múlt el egy év, amikor 1762. augusztus 12-én megszületett az első fiú, György herceg, akit összesen 14 testvér követett. Kilenc fia és hat lánya született, akik közül Alfréd és Octavius kivételével mindenki megérte a felnőtt kort. A király és királynő naponta órákat töltött a gyermekeivel, s személyesen felügyelte az előrehaladásukat, amely abban az időben nem volt megszokott egy királyi családban.

III. György brit király és Sarolta királyné gyermekei
hercegnők, a nagyobb hercegek és a kisebb hercegek

Az egyre növekvő család megvásárolta a Buckingham-házat, amelyet hamarosan el is foglaltak, s a legtöbb gyermek ott született. Sarolta kapcsolata az első években eléggé feszült volt férje édesanyjával, aki gyakran belavatkozott az életébe.

iii_gyorgy_kiraly_tarsaval_charlotte_kiralynovel_es_hat_legidosebb_gyermekukkel_johan_zoffany_1770.png

Férjével először baráti viszonyban voltak, majd lassan mélyebb kapcsolat alakult ki közöttük. A király soha nem csalta meg a házasságuk majd hat évtizede alatt.

Sarolta kötelességtudó és engedelmes feleség volt, aki boldog volt, hogy egy hatalmas embert szolgálhat. Ugyanakkor a király hamar tudtára adta, hogy nem szabad mélyebb barátságokat szereznie, mert aggódott a hízelgők miatt. Sarolta megértette ezeket az aggályokat, azonban végtelenül magányos lett. Örült annak, hogy gyermekei egészségesek és büszke is volt rájuk, de terhesnek érezte az állandó megjelenéseket a társadalmi rendezvényeken. Ugyanakkor a fiatal király rendkívül szerető apa volt, aki órákat játszott a gyermeivel és számtalan olyan beszámoló is született, amely egyébként nem illet volna a királyi címhez, de ő nem törődött vele, ő a padlón játszva apa volt, nem király.

A királyi pár nagyon szerette a zenét és művészeteket, s előtérbe helyezték a német zeneszerzőket és egyéb német művészeket. Leginkább Handel rajongói voltak.

mozart.jpg1764 áprilisában a kor legismertebb zenésze, az akkor nyolcéves Mozart is megérkezett Nagy-Britanniába, ahol több, mint egy évig, 1765 júliusáig maradt.

A király a feleségének szánt születésnapi ajándékként meghívta az udvarba Mozartot, aki 1764 május 19-én egy négy órás koncertet tartott. A királynő karmestere Johann Christian Bach volt, aki Johann Sebastian Bach tizenegyedik fia volt, aki Handel és Abel műveket rakott a fiatal fiú elé, aki minden darabot első látásra eljátszott - tökéletesen. A királyné még egy áriát is énekelt miközben Mozart fuvolán kísérte. A következő év januárjában Mozart bemutatott hat szonátát, amelyet Opus 3 néven publikált, s amelyet a királynénak ajánlott. A király 50 guineai-vel ajándékozta meg fáradozását.

A királyné gyerekkorától szenvedélyes botanikus volt, akit nagy örömmel töltött el James Cook kapitány és Joseph Bansk világkörüli útján szerzett jelentős gyűjteménye is. Mindezek mellett egyéb művészetek is érdekelték.

Szociális tevékenysége is ismert, hiszen előbb árvaházat alapított, majd egy kórházat a kismamák számára. Nagyon sok energiát fektetett a lányai oktatásába, s csak egy bizonyos kor felett engedélyezte számukra a házasságot - ezt annyira túlzásba vitte, hogy ennek következtében lányainak nem is született túlélő utódja.

A királyt 1765-ben egy időre mentális betegség támadta meg, amely miatt egy törvényjavaslat született, amely szerint, ha a király képtelen lenne uralkodni, akkor Sarolta régensként vezetné az országot. Sarolta azonban ekkor még nem tudott a törvényről.

A feleség próbált okos nőket maga mellé gyűjteni, egyrészt azért, hogy ő maga is kapjon értelmes társalkodópartnereket, másrészt pedig a lányainak szeretett volna mintát biztosítani, de szinte mindenki hamar otthagyta a rivaldafényt, a királyné azonban nem tudta őket követni.

440px-the_apotheosis_of_prince_octavius_west_1783.jpgAz első két évtizedben a királyi pár csendes és nyugodt életet élt, a gyerekek pedig szinte menetrendszerűen érkeztek. Az első komolyabb törést a legkisebb fiú, Alfréd halála jelentette, amelyet egy évvel később követett a négyéves Octavius halála. Mindketten a fekete himlő elleni védőoltás komplikációiba haltak bele, s haláluk egy csapásra megváltoztatta a család életét.

A királyt újra mentális problémák gyötörték, főként, amikor legkedvesebb fia, Octavius távozott az élők sorából. A királynő éppen állapotos volt a legkisebb gyermekükkel, Amália hercegnővel, de könnyen lehetséges, hogy ezután már nem is volt közeledés a férj és feleség között.

1788-ban a királyon újra elhatalmasodott az elmebaj, s már újra a régensségben gondolkodtak, hiszen a legnagyobb fiú már erre alkalmas korban volt, amikor hirtelen jobbulás állt be az állapotában.

A királynét azonban nagyon megviselte a két fiú halála és férje betegsége, ahogyan egyik udvarhölgye írta "nagyon megváltozott, haja meglehetősen ősz lett".

A király a betegsége egyes napjaiban erőszakosan közeledett feleségéhez, s házasságtöréssel vádolta (bizonyára a két kisfiú halála miatt, akik persze nem halhattak volna meg, ha királyi vérből valók). A királyné alig mert elaludni éjszaka, s kisebb gyermekeivel bezárkózott a hálószobájába, féltve őket apjuktól, miután a legnagyobb fiút, a későbbi régenst fizikailag bántalmazta.

Végül az orvos megállapította a király elmebaját, de mindez komoly parlamenti vitákkal is járt. A legfontosabb kérdés az volt, ki legyen a régens, a legnagyobb fiú vagy a feleség.

mariaantonia.jpegEz elmérgesítette a fiú és anyja között a viszonyt, s ezen az sem segített, hogy a király pár hónappal később jobban lett, így a kérdés már nem volt fontos.

Az eddigi szeretetteljes és nyugodt családi élet már a múlté volt. Sarolta félt a férjétől, depressziós lett és külön hálószobába költözött, nem mert a férjével kettesben maradni. Az okos, élénk gondolkodású, intellektuálisan kíváncsi nő lassan szigorú és kissé egoista hajlamú lett.

A családi problémák mellett szorgos levelezőtársának, Maria Antoinette-nek a sorsa is erősen izgatta, akivel ugyan soha nem találkoztak személyesen, de nagyon sokat leveleztek.

Az angol királyné felkészült arra, hogy Mária Terézia legkisebb lánya méltóképpen élhessen, ha Angliába menekül, s teljesen megdöbbent, amikor azt hallotta, hogy a francia királyt és feleségét kivégezték. S ezt tetézte Maria Antoinette gyermekeinek sorsa - Sarolta teljesen megrettent. A királyné ezek után szinte senkit nem engedett lányai közelébe, s csak néhány bizalmas látogathatta őket.

amalia.jpg1810 november 2-án legkisebb lánya, Amália is elhunyt hosszan tartó betegsége után, amely miatt a király hamarosan újra és ezúttal véglegesen megőrült. Fia lett a régens, míg egy 1789-es törvény alapján felesége lett a gyámja. A királyné haláláig odaadóan ápolta férjét, s eközben 1817-ben újabb csapás érte.

A mindenki által szeretett Sarolta walesi hercegnő, a legnagyobb fiú, a régens egyetlen törvényes gyermeke, aki várhatóan a törvényes uralkodó lett volna, első gyermeke születése közben életét vesztette - a királynét teljesen letaglózta a hír.

A régens és felesége elhidegülése miatt ő felügyelte a hercegnő neveltetését, így különösen a szívén viselte a sorsát, az pedig külön bántotta, hogy a londoni tömeg egy része is ellene fordult egy-egy tüntetésen. Mindezek aláásták az egészségét, s az utolsó hónapokban ő maga is ápolásra szorult. Csak feküdt szinte tehetetlenül a szobájában, s ablakán keresztül szeretett kertjét láthatta a Kew-palotában.

Olyannyira rosszul volt, hogy a Sarolta halála után indult "házasságkötési versenyben" történt házasságkötésekben sem vett részt, de megpróbálta férjét így is ápolni, próbált vele törödni.

A király azonban ekkor már nem tudott saját magáról sem, így arról sem, amikor Sarolta királyné 1818 november 17-én elhunyt. Ez félévvel Edvárd herceg kislányának, Alexandrina Viktória hercegnőnek a születése előtt történt, így Sarolta királyné már nem találkozhatott az évszázad emblematikus uralkodónőjével - Viktória királynővel.

charlotte_1789_szeptembereben_ult_sir_thomas_lawrence_-nel_portrejat_a_kovetkezo_evben_a_kiralyi_akademian_allitottak_ki.jpgA walesi herceg ott ült mellette, s fogta a kezét, amikor Sarolta királyné 57 év és 70 nap házasság után egy fotelben ülve elhunyt a mai Kew-palotában.

Halála után közel 140 ezer fontnyi magánvagyonát a végrendelet alapján rokonai között szétosztották, illetve egy része a királyi és hercegi családra szállt. Mindazon tárgyak, amelyek ezután is megmaradtak 1819 májusától augusztusáig árverésen kerültek értékesítésre a Christie's jóvoltából.

A politikamentes Saroltáról azonban felvetődött, hogy (részben) afrikai származású lehet, amely alaposan felkavarta a port, hiszen akkor ennek révén az utódai, többek között Viktória királynő vagy a jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet királynő is afrikai származású, legalábbis részben.

Mario De Valdes y Cocom történész állítása szerint visszavezette a királyné családfáját kilenc generáción keresztül, s egyik őse egy Margarita de Castro y Sousa nevű portugál nő, akit feketének tartanak. Mindezt azzal is próbálta alátámasztani, hogy néhány festményen az arcbőre sötétebb tónusú, mint másoké, s bizonyos arcvonások is erre utalnak.

Minderre azonban nincs igazi bizonyíték, gí ezek leginkább csak fikciók.

 

 

 

Az első védőoltás születése - éppen 225 éve

A fekete himlő hosszú évezredekig emberek millióit ölte meg, s már ie. 10 000 körül megjelent, s az egyiptomi múmiák némelyikében már vannak a himlőre emlékeztető elváltozások.

Európába a középkor kezdetén került, s gyakran okozott komoly járványokat.

Tovább

Napóleon utolsó barátnője, szeretője és börtönőre

a_waterlooi_utkozet_sadler_festmenyen.jpg

Amikor 1815. június 18-án Bonaparte Napóleon vereséget szenvedett a Waterloo melletti síkon, véglegesen eldőlt, hogy a francia császár és császárság elbukott.

Wellington herceg, aki éppen egyidős volt a francia uralkodóval, nem akarta (újra) azt a hibát elkövetni, hogy egy közeli szigetre száműzik Napóleont, ahonnan gyorsan vissza tud térni.

Ennek eredményeképpen, végül a brit fennhatóság alatt álló Szent Ilona szigetre került, ahol életének utolsó éveit töltötte.

Tovább

Octavius herceg - akinek halála miatt III. György megőrült

Octavius volt III. György angol király és Sarolta királyné tizenharmadik gyermeke, s nyolcadik fia - ezt mutatta a neve is, amely a latin octavus szóból eredt. A herceg 1779. február 23-án született.

III. György lányai, valamint nagyobb és kisebb fiai

octavius.jpgEkkor még nyoma sem volt a királyon az őrültség jeleinek, bár más problémák nyomasztották, hiszen az észak-amerikai gyarmatok egy része ekkortájt szerezte meg a függetlenségét.

A kis herceg keresztelőjére éppen egy hónappal később, 1779. március 23-án került sor a St. James-palotában, ahol Frederick Cornwallis Canterbury érseke keresztelte.

A királynak ekkortájt már komoly problémákat okoztak nagyobb gyermekei, így nagyon örült egy olyan kisfiúnak, aki még nem tudott számára kellemetlen perceket szerezni.

György király, aki egyébként is nagyon családbarát és engedékeny apa volt, megkülönböztetett figyelemmel kísérte kisfia fejlődését. Octaviust minden délután 6 és 7 óra között szüleihez vitték, s egy-két órát szinte csak vele játszottak a szülei.

Tovább

Artúr herceg, Viktória királynő kedvenc fia

Viktória királynő hetedik gyermeke és harmadik fia, 1850. május 1-én született a Buckingham-palotában.

Kapcsolódó videók - Viktória királynő lányai és fiai

unnamed_1.jpgKeresztszülője Vilmos porosz herceg (később I Vilmos német császár), Ida Karolina német hercegnő (a nem sokkal korábban elhunyt Adelaide királyné húga) és Wellington herceg volt. A kereszteléskor az Arthur William Patrick Albert nevet kapta, nem véletlenül. A kisfiú a waterloo-i győztesről kapta az első (legfontosabb) keresztnevét, akinek egyébként szintén május 1-én volt a születésnapja, a másik keresztapjáról a második keresztnevét, s édesapja után a negyediket. A harmadik keresztnév az íreknek tett gesztus volt az előző évi vendéglátásért. A fő keresztneve tehát Artúr lett (ahogyan Wellington keresztneve is Artúr), s ezek után az is természetesnek tűnik, hogy katona lett.

Tovább
süti beállítások módosítása