Az ifjú Viktória királynőnek, aki éppen kiszabadult anyja és Conroy felügyelete alól, s aki meglehetősen tapasztalatlan volt az államügyekben és a politikai játszmákban, nagy szüksége volt egy olyan személyre, akire felnézhetett és akiben bízhatott. Nagy szerencséjére, erre a feladatra megtalálta talán a legjobb választást Lord M. személyében, aki uralkodásának első éveiben segítette.

De ki is volt a titokzatos Lord M.?

Lord Melbourne vagyis Henry William Lamb 1779. március 15-én született Londonban, egy whig-párti arisztokrata család második gyermekeként. Édesapja Peniston Lamb brit politikus, Melbourne első vikomtja, édesanyja Elizabet Milbanke. A vikomt (magyarul talán algróf), a grófi és bárói cím között helyezkedik el, vagyis a viszonylag alacsonyabb rangú főnemes. Peniston Lamb 1768-93 között az Alsóház képviselője volt.

Éppen ma van 182 éve, hogy megkoronázták Viktória királynőt, így előzményekről szóló sorozat is a végére ért...

Viktória - Európa nagymamája

 Viktória, a trónörökös - Miért Viktória lett a brit uralkodó? 1. rész

Házasságkötési és utódnemzési verseny trónörökösöknek - Miért Viktória lett a brit uralkodó? 2. rész

Ha valaki végignézi Viktória királynő felmenőit, generációkon keresztül szinte csak németeket talál, még az "angolok" is németek voltak, hiszen ekkortájt Angliában a Hannover-ház uralkodott, amelynek uralkodói Hannover választófejedelmei is voltak.

De hogyan kerültek az angol (vagyis brit) trónra a hannoveriek?

Ennek megértéséhez először Anna királynőig kell visszalépnünk az időben, aki 1714-ben törvényes örökös nélkül hunyt el. A királynőnek összesen 17 gyermeke született Dániai Györgytől, de egyikük sem élte túl, sőt a legtovább élt gyermeke is meghalt már 11 éves korában, még 1700. július 29-én.

Amikor a napóleoni háborúk vége felé, a Brit Birodalom népe rátekintett a királyi családra, megnyugodhatott, hiszen a már több mint fél évszázada uralkodó III. György tizenöt gyermeke közül még tizenkettő élt, csak a kisgyermekkorában elhunyt és Oktáviusz és Alfréd, valamint az 1810-ben elhunyt Amália esett ki a trónöröklésből.

A király fiai között volt Eduárd, Viktória apja is.

Eduárd a későbbi kenti és strathearni herceg III. György brit király tizenöt gyermeke közül az ötödik, s ezen belül a negyedik fiú volt, aki 1767. november 2-án született a Buckingham-palotában. Születése révén azonnal trónörökös lett, de mivel többen is előtte álltak a sorban, ezzel nem nagyon foglalkozott.

Előbb Angliában tanult, majd 1785-ben Németországba ment katonai tanulmányokat folytatni. Nevelője, Wangenheim báró eléggé szigorúan kezelte, s heti másfél guinea költőpénzt adott neki, pedig évi 6000 fontnyi apanázst kapott a királytól. A herceg hatalmas adósságokat halmozott fel, amelyeket egész életében törlesztett, sőt végül Viktória fizette ki az utolsó tartozásokat a trónra lépése után. A tanulmányai után ezredessé nevezté ki, majd egy engedetlenség után egyszerű tisztté fokozták le, s áthelyezték Gibraltárra.

Viktória királynő különös szerepet tölt be az angol (brit) történelemben, pedig nagyon sok mindennek kellett úgy alakulnia, ahogyan, hogy egyáltalán trónra léphessen éppen 183 éve.

Nézzük először a szűkebb családból miért is ő lett a kiválasztott ...

Amikor 1819. május 24-én hajnali 4 óra 15 perckor megszületett az ifjú hercegnő, az Alexandrina Victoria nevet kapta. A király helyett uralkodó régens megakadályozta, hogy felvegye az Erzsébet nevet is, arra gondolva, hogy így I. Erzsébet királynőre emlékeztetné a népet.

Viktória ekkor ötödik volt a trónöröklési sorban, közvetlenül édesapja, a kenti herceg után, holott még a családban sem ő volt az első gyermek, illetve első volt, vagyis harmadik, de lehet, hogy negyedik.

Hogy is van ez?

Viktória királynő, vagyis Alexandrina Victoria az angol történelem és ezzel együtt a világtörténelem egyik legnevesebb alakjává vált azzal, hogy több mint 63 éves uralkodása alatt országa a világ vezető ipari hatalmává vált, s az uralkodása idejét külön névvel, viktoriánus korszaknak nevezik.

A történészek Anglia fénykorának tekintik a viktoriánus korszakot.

https://hu.wikipedia.org/

https://en.wikipedia.org/

https://www.swanngalleries.com/

https://www.historyextra.com/

https://marlborough.news/features/features-arts-entertainment/litfest/2013/charles-dickens-love-for-his-queen-revealed-amid-the-class-war-clash-still-with-us-today/

http://scihi.org/charles-dickens-writer-critic-victorian-era/
https://www.otago.ac.nz/library/exhibitions/celebrating_charles_dickens/
https://www.charlesdickensinfo.com/life/timeline/
https://spartacus-educational.com/PRdickens1.htm