Az Utolsó mohikán éppen kétszáz éve, 1826. február 4-én jelent meg, és szerzőjét, James Fenimore Coopert egyik napról a másikra az amerikai irodalom egyik legismertebb alakjává tette.

Az 1860-as évek londoni báljai rendszerint este kilenc–tíz óra körül kezdődtek, és egészen hajnal kettő–négy óráig tartottak. A társasági illemszabályok itt is szigorúan érvényesültek: túl korán érkezni csaknem akkora illetlenségnek számított, mint feltűnően elkésni. A vendégnek tudnia kellett,…

Míg a későbbi viktoriánus bálok a párok elszigetelt keringéséről szóltak, a régenskori bál alapélménye a kollektivitás volt. A bálterem nem csupán az udvarlás helyszíne, hanem a helyi közösség – legyen az egy vidéki kisváros vagy a londoni Almack’s klub – vizuális reprezentációja volt.