A Viktoriánus-kor

Viktória királynő és kora

Viktória királynő és kora

A Napkirály szívének sorsa

2021. szeptember 02. - DJP

william_buckland.jpgWilliam Buckland eléggé sokoldalú viktoriánus személyiség volt, aki számtalan foglalkozással rendelkezett, egyszemélyben volt geológus, paleontológus, zoológus és pap, ráadásul egy olyan olyan különc volt, aki fejébe vette, hogy mindenféle állatot megkóstol.

Az 1784-ban Devonshire-ben született Buckland 1801-ben kapott ösztöndíjat Oxfordba, s ő lett az első, aki geológiát tanulhatott ott. Az egyetem elvégzése után pedig ott maradt oktatóként.

Szokatlan tanítási stílusával jelentős hírnevet szerzett, hiszen nem volt megszokott, hogy egy egyetemi oktató hiéna koponyát nyom a hallgató arcába, miközben üvöltve teszi fel a kérdéseit.

Buckland a dékáni hivatalban sokféle állatot tartott, közöttük kígyókat, sasokat, majmokat és egy Billy nevű hiénát is. Oldhatatlan vágya volt az állati hús iránt, s egyik kedvenc lakomája volt a piritott egér, de szerette a disznó és párduc húsát is, ahogyan a tengeri csiga és kenguru is a kedvencei közé tartozott.

A végső célja az volt, hogy az összes Földön élő állatot megkóstolja. A legrosszabb, amit evett (bevallása alapján) a közönséges vakond és a légy volt, de ezek sem vették el a kedvét a további próbálkozástól.

De Buckland itt nem állt meg, hiszen egy ízben megkóstolta egy olasz székesegyház mészkőfalát, amelyről azt mondták, hogy a szent vérrel van átítatva. Buckland arra jutott, hogy csak denevérvizeletet érzett.

A leghíresebb amit megevett, mégsem kapcsolódott az előzőekhez.

xvii_lajos_francia_kiraly_szive_a_szent_denes_-bazilikaban_orizve.jpgLord Harcourt, York érseke (ezoterikus gyűjtőként) 1848-ban hozzájutott a Napkirály szívéhez, amelyet egy 13. századi francia hagyományt követve a testtől elválasztottak és mumifikáltak. A temetése után XIV. Lajos szíve az apja szíve mellett egy bársonypárnán nyugodott egy ezüst és bronz angyalokkal díszített ládában egészen 77 évig.

A francia forradalomban nem sok embert érdekeltek a francia királyok, így a Napkirály szíve is elkezdte keringését a "műtárgy"-kereskedelmben. A ládát a pénzverde parancsára beolvasztották, a két francia király szívét pedig Alexandre Pau tájképfestő vette meg. Ő elsősorban azért, mert volt egy különleges árnyalat (Mummy Brown) amelyet csak egyiptomi múmiák őrlésével lehetett kikeverni. Pau úgy gondolta, hogy a királyok szíve is megfelel a múmiák helyet. Aztán a szív egyes darabjai járták a további útjukat.

Így került egy közel diónyi része egy ezüstszelencében Edward Venables-Vernon-Harcourt birtokába, aki egy különleges vacsorán a Nuneham House-ban, amelyen számtalan különc vett részt, bemutatta barátainak a szerzeményét.

Buckland nem hagyta ki az egyedülálló lehetőséget és a vacsora közben egy adag babbal kerítve elfogyasztotta a francia Napkirály szívének egy darabját.

A hírek szerint azt mondta a többieknek, hogy "Sok furcsa dolgot ettem, de még soha nem ettem király szívét."

 djp

A bejegyzés trackback címe:

https://victorian.blog.hu/api/trackback/id/tr816678482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása