A Viktoriánus-kor

Viktória királynő és kora

Viktória királynő és kora

Királyválasztás népszavazással, ahol 95% sem volt elég a győzelemhez

2021. július 30. - DJP

Oroszország, Franciaország és Anglia az 1832-es londoni konferencián abban egyeztek meg, hogy Görögországban királyság lesz, amelynek vezetőjévé Wittelsbach Ottó bajor királyi herceget választották, aki I. Ottó néven lépett trónra.

A herceg, aki Erzsébet magyar királyné (Sisi) unokatestvére is volt, harminc éven keresztül ült a görög trónon, s közben igyekezett a három nagyhatalmat egymás ellen kijátszani. Családi botrányai és erkölcstelen életvitele miatt 1862-ben a népharag elűzte a trónról.

A görögöknek azonban a királysággal nem volt gondjuk, csak a király személyével, de a királynak nem született gyermeke, aki örökölhette volna trónját.

Emiatt úgy döntöttek, hogy népszavazással döntik el ki legyen az uralkodó.

Ennek eredményeképpen 1862 december 1-től minden idők egyik legkülönlegesebb népszavazását tartották, ahol éppen királyt választottak. A hagyományos monarchiákban a király trónörökléssel vagy fegyveres konfliktussal kerül a trónra, de ez itt korántsem volt hagyományos helyzet.

ArcGreek on Twitter: "1862. Greeks of #London voting at the #Greek  consulate. 2018. Greeks abroad pay taxes, though not allowed to vote. # Greece #election #politics https://t.co/lCSYzUmkZl… https://t.co/qBf8gGwgEq"

Az első görög népszavazás eredményét 1863 februárjában jelentették be, amely szintén okozott némi bonyodalmat.

Több, különböző statisztika van a népszavazásról, amelyek kismértékben eltérnek egymástól, amelyek szervezési és egyéb pontatlanságokból adódtak. De ezek a végeredményt kevéssé érintették.

A népszavazás egyébként formalitásnak tűnt, hiszen a görögök elsöprő többséggel támogatták Viktória királynő második fiát, Alfrédet. A legnagyobb fiú, Edvárd a brit trón örököse volt, így került a képbe a második fiú.

File:Prince Alfred (1844-1900), later Duke of Edinburgh.jpg - WikipediaA "hivatalos" statisztikák szerint összesen 241 202 szavazat érkezett a király személyére, amelyből 230 016 Alfréd herceget támogatta. Ez elég egyértelmű döntésnek tűnt.

Volt azonban egy probléma.

Az 1832-es londoni konferencián abban is megegyeztek, hogy az új uralkodó nem lehet a nagyhatalmak bármelyik uralkodó családjának tagja, s mivel Viktória királynő ragaszkodott a korábbi egyezményhez, Alfréd hiába kapott ennyi szavazatot.

Emiatt azonban sok más jelölt is kiesett, végül a tizennyolcadik helyezett személyében tudtak megegyezni. Ő volt Vilmos dán herceg, aki így lett I. György néven görög király tizenhét évesen összesen hat szavazattal.

A franciák szerették volna Henri d'Orléans-t vagy d'Aumale herceget, míg a britek Viktória királynő sógorát, II. Ernő Szász-Coburg és Gotha hercegét vagy unokaöccsét Leiningen herceget, esetleg I. Lipót belga király vejét, Miksa osztrák főherceget. Harminc évvel korábban egyébként magának Lipótnak a neve is Index - Tudomány - A király, akit népszavazás emelt a trónra, pedig csak  0,002%-ot kapottfelmerült, mint lehetséges görög király.

Köztes megoldásként lett a kiválasztott Vilmos dán herceg. 

Azért ő sem volt minden kapcsolattól mentes, hiszen egyik nővére (Alexandra), 1863-ban Edvárd walesi herceg felesége lett, másik (Dagmar) 1866-ban az orosz trónörökös felesége lett. Ráadásul ő volt II. Erzsébet közelmúltban elhunyt férjének, Fülöp hercegnek az apai nagyapja.

A brit kormány nagylelkű gesztusként átadta a megválasztott királynak a Jón-szigeteket.

Valószínűleg közrejátszott az is, hogy Viktória királynő férje nem sokkal korábban hunyt el, s nem akarta elengedni a herceget a maga közeléből. 1866-ban (talán fájdalomdíjul) Edinburgh hercegének választotta, s jóval később 1893-ban Szász-Coburg és Gotha uralkodó hercege lett.

A rendhagyó népszavazáson egyébként  egy szavazatot az elűzött Ottó király is kapott - talán ő szavazott önmagára.

Vilmos herceg, mint I. György görög király, már közel ötven éven keresztül ült a görög trónon, amikor egy merénylő meggyilkolta. Ez a haláleset azonban nem vehette fel különlegességében a versenyt unokája, I. Sándor görög király bizarr halálával.

djp

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://victorian.blog.hu/api/trackback/id/tr3816643088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása