A leghosszabb ideig uralkodó férfi az angol trónon III. György angol király 1738. június 4-én született George William Frederick néven Londonban a Norfolk House palotában.
Születésekor II. György angol király uralkodott, s hét hónapra született kisfiú a walesi herceg első fia volt. Apjának Frigyes Lajos walesi hercegnek és feleségének szász-gothai Augusztának már volt egy kislánya, de a kisfiú születésekor, az angol törvények értelmében a nővére elé került a trónöröklési rendben.
Mivel hét hónapra született, féltek attól, hogy nem sokáig él, azért már születése napján megkeresztelte Thomas Secker oxfordi püspök.
Egy hónappal később, amikor már bíztak abban, hogy életben marad a nyilvánosság előtt is megkeresztelték a palotában.
A kisfiú zárkózott és félénk, de egyébként teljesen egészséges gyerek volt, aki már nyolcéves korában tudta értelmezni a kor politikai eseményeit és folyékonyan beszélt és írt angolul és németül is. Tanulási nehézségekkel küzdött, de rendkívül szorgalmas volt.
A hagyományos királyi tanulmányok mellett, komoly természettudományos oktatásban részesült, amelyet életében később hasznosított is.
Így tehát a gyermekkorában francia és latin nyelvet, történelmet, földrajzot, kereskedelmet, mezőgazdasági ismereteket, alkotmányjogot, matematikát, kémiát, fizikát és csillagászatot tanult, ugyanakkor a tánc, a vívás és a lovaglás sem maradhatott el.
A család közben átköltözött a Leicester House palotába, ahol a magántanárok hada tanította, de mivel nagyapja (a király) nem kedvelte a fiát, nem foglalkozott az unokáival sem.
A fiatal György apja, 1751-ben váratlanul elhunyt, s felesége ott maradt nyolc gyermekével egyedül és várandósan. Apja halála után György első számú trónörökös lett, s ezzel Wales hercege.
Tizennyolc éves korában a király felajánlotta neki, hogy költözzön a Szt. Jakab-palotába, de ő anyja tanácsára visszautasította.
1759-ben beleszeretett Richmond herceg leányába, Sarah Lennoxba, de egy bizalmasa (Lord Bute) tanácsára nem kérte meg a kezét "Egy nagy nemzet boldogsága vagy nyomorúsága függ tőlem, és ennélfogva gyakran kell saját szenvedélyeim ellenére tennem." - írta a lánynak.
A király a következő évben, 1760 októberében furcsa körülmények elhunyt, így György, III. György néven trónra lépett, s azonnal elkezdtek neki feleséget keresni. Korábban már visszautasított egy feleségjelöltet, de most hirtelen felgyorsultak az események, s 1761. szeptember 8-án feleségül vette Mecklenburg-Strelitzi Saroltát, akit a házasságkötés napján látott először.
Két héttel később megkoronázták őket, s elkezdődött egy hosszú és boldog házasság, amelyben összesen tizenöt gyermek született. A király nem tartott szeretőket, amely a kort tekintve rendkívüli jelenség volt. 1762-ben megvásárolta a Buckingham House-t, amelynek helyén felépült a Buckingham-palota.
A fiatal pár első fia már 1762-ben megszületett, majd hamarosan újabb gyermekek követték. A király első három gyermeke fiú volt, így a trónöröklés kérdése elég gyorsan elintézettnek tűnt.
III. György legnagyobb fiainak élete dióhéjben
A király legnagyobb örömére a negyedik gyermeke végre kislány lett, a következő újra fiú, de a következő újra kislány lett, majd még egy kislány született.
III. György lányainak élete dióhéjben
Mindezek közepette az országban jelentős események történtek. A hétéves háború miatt az országban komoly politikai viták voltak, de mindenki örült a király személyének. Persze voltak nézeteltérések, de jelentős változások is történtek. A király birtokainak felügyeletét a parlamentre bízta, ezért cserébe évjáradékot kapott, akárcsak udvartartásának tagjai. Az évek alatt összesen 3 millió fontnyi adósságot halmozott fel, amelyet a parlament rendszeresen kiegyenlített, s az évjáradékokat is megemelte időnként. Saját vagyonából hatalmas összegeket költött a tudományra és művészetekre. Mindezek mellett, jövedelme több mint felét, jótékony célra adományozta.
A királyi udvar 1697-től évi 700 ezer fontot kapott a Parlamenttől, de a király döntése után a Parlament vállalta, hogy az udvar teljes fenntartási költségét fizeti a továbbiakban, összeghatártól függetlenül.
1763-ban a hétéves háborút lezárta a párizsi béke, mindezek mellett az angol kormány több adót szeretett volna a gyarmatokról beszedni, ahol az angol adó ötvened részét fizették. Ekkor a gyarmat lakói 1800 font adót fizettek, a gyarmati hadsereg pedig 225 ezer fontba került. Ez, valamint a 'bélyegtörvény' (a sajtótermékek és hivatalos dokumentumok adóztatása) elindította az önállósági törekvéseket.
Közben a családban is akadtak botrányok, hiszen a mélyen vallásos király öccsei korántsem voltak ilyen hitbuzgóak. Henrik nevű öccse egy közrendű nőt vett feleségül, így a király 1772-ben áterőltetett egy házassági törvényt a parlamenten, amely a király engedélyéhez kötötte a királyi ház közrendűekkel való házasságát. Ez egészen 2013-ig érvényben volt.
1773-ban a bostoni teadélután már előrevetítette a közelgő háborút. Egy legenda szerint a király aznap azt írta volna a naplójába "ma semmi fontos dolog nem történt", ami azért lett volna nehéz, mert nem vezetett naplót.
1776-ra az észak-amerikai gyarmatok kikiáltották a függetlenségüket és elkezdődött a hétéves harc Amerikában. Végül a gyarmatok elnyerték a függetlenségüket, s 1783-ban megkötötték a párizsi békét.
Ebben a függetlenség elismerése mellett Floridát visszaszolgáltatták Spanyolországnak.
Komoly politikai csatározások után végül a király által támogatott William Pitt a miniszterelnök, amelyet a király nagy győzelemként értékelt, s még azt is megtette, hogy időnként azért adományozott főnemesi címeket, hogy a Lordok Házában az ő (már Pitt) támogatói számát növelje.
A király az országban rendkívül népszerű volt, hiszen egyszerű, de boldog családi életet élt, hűséges maradt a feleségéhez és nagyon vallásos volt. A gyermekei is komoly vallási nevelésben részesültek, s ezért volt probléma később, hogy gyermekei nem foglalkoztak a vallással és nem voltak elég istenfélőek.
Ekkortájt György király egészsége is megrendült. Évekkel korábban, 1765-ben már voltak jelei egy kezdődő porfíriának, de a komolyabb problémák 1788 nyarán kezdődtek.
2005-ben egy vizsgálat nagy mennyiségű arzént talált a király hajában, amely akár gyógyszer vagy akár kozmetikum révén is bekerülhetett a szervezetébe, s ez is okozhatta a betegségét. a porfíria ellene szól, hogy nincs igazán adat a vizelet elszineződéséről, amely betegség egyik legfontosabb jele.
Van azonban egy személyes aspektusa is az ügynek, amely szintén jelentős szerepet játszhatott a király állapotában.
A királynak 1780-ig összesen tizennégy gyermeke született, de 1782-ben Alfréd nevű, alig kétéves legkisebb fia, majd 1783-ban alig négyéves, kisfia Octavius hunyt el.
A két legkisebb gyermek halála nagyon megviselte a királyt és a királynőt, aki Octavius halálakor ráadásul már állapotos volt legkisebb gyermekével.
Amalia megszületése után azonban már nem vállaltak több gyermeket.
III. György kisebb fiainak élet dióhéjban
1788 novemberére György király már nagyon súlyos mentális állapotba került, órákig beszélt folymatosan, nem ismerte meg a gyermekeit sem, s az orvosok tehetetlennek mutatkoztak. Már a legnagyobb fiát akarták régensnek kinevezni, amikor a király állapota hirtelen javulni kezdett.
Közben 1786-ban és 1790-ben sikertelen merényleteket követtek el ellene, de a király mindig megbocsátott a támadóknak, ahogyan 1800-ban is egy újabb merénylőnek.
A francia forradalom idején az angolok kissé aggódtak, de végül Angliában nem voltak hasonló események (illetve voltak, csak másfél évszázaddal korábban). A franciák elleni háborúk jelentősen megterhelték az államkasszát, így hadiadót vetettek ki és katonákat soroztak be. A király népszerűségét is jelzi, hogy nagyon sok önkéntes jelentkezett.
Közben 1801-ben létrejött az Egyesült Királyság, a parlament egy része császárságot akart, de a király ezt elutasította.
Nelson tönkreverte a franciákat, így a francia invázió veszélye elmúlt, de a király betegsége újra kiújult egy időre, amely kissé hátráltatta a felkészülést.
A betegség sok problémát okozott a hazai politikában és a napóleoni háborúkban, de a helyzet 1810-re súlyosbodott igazán.
Ekkorra a király elmebetegsége újra elhatalmasodott, de megromlott látása, majdnem megvakult és a reumája is erősödött. Ekkortájt hunyt el a régóta betegeskedő legkisebb lánya, amely még jobban elszomorította. Olyannyira, hogy őrültsége alatt gyakran beszélt a lányához vagy könyörgött, hogy beszélhessen vele. Ebben bizonyára szerepe volt annak is, hogy lánya, halála előtt egy "Emlékezz rám" feliratú gyűrűt adott apjának.
Ekkorra már ő is belátta (tiszta pillanataiban) hogy ez, így nem mehet tovább, ezért 1811. február 5-től legnagyobb fia, már régensként kormányzott helyette.
A király 1811 májusában egy időre jobban lett, majd véglegesen visszatértek mentális problémái, így egészen haláláig elzárva élt a windsori kastélyban.
Közben Hannover királya lett, de már nem tudta felfogni, ahogyan felesége halálát sem 1818-ban.
1819 karácsonyán már szinte magán kívül volt, s 58 órán keresztül értelmetlenül beszélt. Ekkor már nem volt képes járni, s azt sem fogta fel, hogy elhunyt Edvárd nevű fia, akinek lánya, Viktória később királynőként lépett trónra. A király 1820. január 29-én 20 óra 38 perckor elhunyt, s kedvenc fia, Frigyes yorki herceg végig mellette volt.
Utódja a régens lett IV. György néven, majd Frigyes halála után Vilmos nevű fia, aki Edvárd lánya Viktória királynő követett.
A király összesen 81 évet és 239 napot élt, amelyből 59 évet és 96 napot töltött az angol trónon. Utódai közül is csak unokája Viktória, s II. Erzsébet előzte meg.
A király közkeletű gúnyneve György gazda volt, mert a nagypolitika helyett a mindennapi dolgok érdekelték, s egyszerű, takarékos életet élt, amely jelentősen különbözött a régens fényűző életmódjától.
Nomen est omen, hiszen a George név a görög geōrgos szóból származott , jelentése „gazda vagy földmunkás”.
Uralkodásának értékelése megosztja a történészeket, az amerikaiak zsarnoknak tartják a Függetlenségi Nyilatkozatban felsorolt sérelmek miatt, az angolok egy része vesztesnek tartja az amerikai gyarmat elvesztése miatt, azonban az uralkodása alatt történt fejlődés tagadhatatlan.
Uralkodása alatt az ország jelentős tudományos és technikai fejlődésen esett át, amelyet a király maga is segített azzal, hogy pl. gyűjtötte a matematikai és egyéb mérőműszereket
Mivel tudta, hogy sok angol ellenérzéseket támasztott a németekkel szemben, próbált angol lenni. Ő volt az első hannoveri uralkodó, aki Angliában született, s akinek anyanyelve az angol volt, s valóban angolnak is tartotta magát. Utazni sem szeretett, Londontól egész életében maximum száz mérföldnyi távolságra távolodott el.
Rendkívül lelkiismeretes volt, s az aláírásra elérakott dokumentumokat mindig elolvasta, s gyakran fűzött hozzájuk észrevételeket. Soha nem lépte túl az alkotmány nyújtotta jogköröket, de sok esetben elment a falig, vagyis a végletekig kihasználta őket. Ennek eredménye volt, amikor 1801-ben lemondásra kényszerítette a fiatalabb Pittet, amikor nem értettek egyet a katolikusokkal kapcsolatban.
Talán a legműveltebb angol uralkodó volt, akinek 65 ezer kötetes könyvtárát a British Múzeum kapta, s 1768-ban megalapította a Királyi Művészeti Akadémiát, amelynek kezdeti költségeit magánvagyonából fedezte.
Annyira érdekelte a természettudomány, hogy saját obszervatóriummal rendelkezett, s maga is számításokat végzett az 1769-es Vénusz átvonulásról, de az 1874-es és 2004-esről is. A számításai pontosak voltak.
Richmondban és Windsorban saját farmokat üzemeltetett. Talán nem véletlen, hogy uralkodása alatt tette korszakalkotó felfedező útjait James Cook.
