A Viktoriánus-kor

Viktória királynő és kora

Viktória királynő és kora

Egy Habsburg-császár kivégzése ... vagy megmenekülése?

Miksa főherceg mexikói kalandja

2020. október 18. - DJP

Viktória királynő unokatestvérének, Saroltának férje a regnáló osztrák császár, Ferenc József testvére, Miksa főherceg lett, aki egészen a mexikói császári trónig jutott rövid élete során.

maximilian_of_mexico_by_franz_xaver_winterhalter_hearst_castle.jpg

Habsburg Miksa főherceg 1832. július 6-án született Schönbrunnban, Ferenc József öccseként, Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő második fiaként. Érzékeny, romantikus, a művészetek iránt érdeklődő fiú volt, aki huszonkét éves korára már ellentengernagy és a Császári-Királyi Haditengerészet főparancsnoka lett. Elsősorban az ő műve volt a trieszti kikötő kiépítése és Tegetthoff admirális "felfedezése".

Alig két évvel idősebb testvére, Ferencz József, 1848-ban császár lett, amely miatt Miksa háttérbe szorult, s úgy tervezte, hogy évek óta dédelgetett terve szerint a tengerészettel fog foglalkozni. Az osztrák császár elhatározta, hogy Ausztriát tengeri hatalommá teszi, amely szerint az osztrák flotta ereje legalább annyi legyen, mint az egyesített itáliai flotta ereje. Ennek érdekében a főparancsnoki posztra meghívták Hans Birch von Dahlerup dán admirálist, aki 6 sorhajó, 10 fregatt, 6 korvett, 24 gőzös, 6 brigg, 8 schooner és 36 ágyúnaszád építését írta elő a következő másfél évtizedre. A tervet Ferenc József végül 1850. április 12-én szentesítette a flottatörvény formájában. Évi 1,5 millió Ft költségvetés mellé egyszeri rendkívüli 18 millió Ft-ot is rendelt. A haditengerészet központja Pula lett, a hadihajógyártás pedig Triesztbe került, ahogyan a haditengerészeti akadémia is.

Ekkor történt meg, hogy Miksa belépett a haditengerészet kötelékébe. Egyrészt a sokat betegeskedő fiúnak jót tett a tengeri levegő, a napfény és a mediterrán klíma, másrészt legalább nem érezte magát feleslegesnek Bécsben. Ferenc József is örült, mert öccse okosabb és intelligensebb volt, ugyanakkor szemmel láthatóan élvezte a tengerészéletet.

A sors érdekessége, hogy a haditengerészeti kiképzője Hadik Béla gróf volt, a híres huszár, Hadik András dédunokája.

Dahlerup érezte, hogy megbízatása átmeneti lesz, így lemondott, helyette Franz von Wimpffen gróf lett a főparancsnok. Ő is tudta, hogy előbb-utóbb Miksa lesz a helyén, ennek ellenére lelkes volt, s nagyon dicsérte Miksát - "Érdeklődő, buzgó és kötelességtudó hadnagy."

Miksa összesen tíz évet töltött a haditengerészetnél, amely az osztrák haditengerészetre nagyon döntő hatással volt. Szinte sohasem tartotta be a szolgálati utat, a problémáival azonnal a császárhoz fordult.

Fiatal hercegként több nagy utazáson is részt vett, többek között eljutott Brazíliába, ahol 1850-ben eljegyezte I. Péter brazil császár egyetlen első házasságából származó leányát Mária Amália portugál infánsnőt (Napóleon fogadott fiának az unokája), aki azonban 1853-ban tüdőbajban elhunyt. A fiatal herceg nagyon meggyászolta aráját, aki élete igazi, nagy szerelme volt. Évekkel később, már Sarolta férjeként (de a felesége nélkül) egy hosszú utazást tett Braziliába, s állítólag az ott szerzett szifilisze miatt nem születhetett gyermeke. (a kép - Fridriech Dürk: Mária Amália infánsnő)

maria_amelia_of_braganza.jpg

1854-ben a császár kinevezte a haditengerészet főparancsnokává, s nagy lelkesedéssel látott munkához, ekkor alakítja ki a trieszti kikötőt is. Kérésére a császár az éves költségvetést 5 millió Ft-ra emelte, mert a gőzhajók sokkal többe kerültek, mint a vitorlások. 1856-ban altengernaggyá léptették elő, s ekkor reformálta meg a haditengerészet adminisztrációját is. A haditengerészet külön költségvetési tétel lett, így a hadsereg már nem mondhatta, hogy tőlük veszi el a pénzt.

Ekkor kezdett hozzá nagy terve megvalósításához, amely komoly támogatást kapott a tudósvilágtól. Az ő nevéhez fűződik ugyanis a Novara föld körüli útjának kitervelése, amelyet a híres hajó 1857. április 30 és 1859. augusztus 30. között tette meg.

Miksa itt is alapos volt, hiszen konzultált a kor egyik leghíresebb tudósával Alexander von Humboldttal (akinek nagy tapasztalata volt a nagy utazásokban) és Sir Roderick Murchisonnal is. A tudósok lelkesen támogatták az utat, látva annak a tudományra gyakorolt várható hatását, a természetrajzi minták gyűjtésének lehetőségét.

Közben azonban Miksát 1857 februárjában a lombard-velencei királyság kormányzójává nevezték ki, de fivére 1859-ben felmentette hivatalából és a katonai beavatkozást választotta a politikai "ügyködés" helyett. Ennek következménye lett egy szégyenteljes osztrák vereség (Magenta és Solferino).

800px-empress_charlotte_of_mexico_hearst_castle.jpg

Miksa 1857 július 27-én megnősült, felesége Sarolta hercegnő, I. Lipót belga király lánya volt, s leváltása után a Trieszt melletti kastélyába (Miramare) vonult vissza, ahol kertészkedett, festegetett és verseket írt. Sarolta, amellett, hogy rokonságban állt Viktória angol királynővel és Albert herceggel (az unokatestvérük volt), a korábbi francia uralkodócsaláddal is rokoni kapcsolatban állt, hiszen édesanyja Lajos Fülöp lánya volt, de pl. nagybátyja volt az orosz cár egyik testvére - így eléggé kiterjedt rokonsággal büszkélkedhetett.

1858 nyarán III. Napóleon és Cavour szárd-piemonti miniszterelnök egy titkos szerződést kötött, amely Ausztria ellen köttetett. Ebben a helyzetben kiemelten fontos szerepet kapott a haditengerészet, így Miksa több haditervet is kidolgozott egy esetleges francia vagy itáliai támadás esetére.

A vereségek után kis gyógyírt jelentett, hogy a Novara éppen hazatért föld körüli útjáról és ez kissé javította a vereségek miatti letörtséget. Miksa keményen küzdött a haditengerészetért, de a Februári Pátens alapján a továbbiakban a császár helyett a birodalmi tanács döntött a pénzügyekről és közben öngyilkos lett Karl von Bruck pénzügyminiszter, aki támogatójának számított, nem úgy mint utódja Ignaz von Plenert. Hosszú huzavona után a haditengerészet fejlesztésére a kért összeg pontosan felét kapták meg. Eközben megalakult Olaszország és trónra lépett Viktor Emmanuel olasz király. s fejlődésnek indult az olasz flotta.

Ausztriában komoly megszorítások voltak a haditengerészet fejlesztése terén és csak a császár személyes parancsára fordítottak rá nagyobb összeget. Miksa szerepe egyre csökkent és ennek eredményeképpen ő maga is egyre kevésbé foglalkozott az üggyel, mert úgy érezte a flotta sorsa elrendeződött, ő pedig előbb-utóbb majd lemondani kényszerül. Beletörődött a sorsába, ugyanakkor így is a kor egyik legnagyobb formátumú parancsoka volt, utódja Wilhelm von Tegetthoff admirális arathatta le Miksa eredményeit.

Eközben szóba került leendő görög királyként, majd 1861 ősszel felajánlották neki a mexikói trónt. Miksa nemet mondott, de hosszú tárgyalások kezdődtek, s végül 1863-ban egy mexikói küldöttség újra felajánlotta a koronát. Miksa úgy érezte többet már nem tehet a haditengerészetért, s elfogadta. 1864 januárjában lemondott a haditengerészet főparancsnoki címéről és április 10-én aláírta a miramari szerződést, amelyben lemondott a mexikói császári címért az osztrák trónigényről. (a kép - Albert Grafle: Miksa mexikói császár)

miksa.jpg

Végül 1864. április 14-én indultak el az általa nagyra tartott Novara fedélzetén Mexikóba.

Mexikó 1822 és 1860 között tíz államformát, ötven államfőt és 140 katonai puccsot élt át. Az ország teljesen eladósodott, s területének egy jelentékeny részét kénytelen volt átengedni (ma is létezik Új-Mexikó állam az USA-ban). 1860-ra már kicsit lenyugodtak a kedélyek, amikor az indián származású Benito Juarez került a hatalomra.

Benito Juarez liberális serege véglegesen legyőzte a konzervatív hadsereget, s megpróbált reformokat hozni, ehhez azonban sok pénz kellett, így elhatározta az államadósság visszafizetésének elhalasztását. Angliának ekkor 64 994 000 pesoval, Spanyolországnak 9 460 000 pesoval tartozott.

Ő, pontosabban a mexikói kormány 1861. július 17-én felfüggesztette adósságainak visszafizetését, ezért III. Napóleon, aki nagy elődjétől hódítási kényszert örökölt, elindult meghódítani a tengerentúli Mexikót.

A hitelezők közös fegyveres demonstrációt határoztak el Londonban, s 1861. október 31-én aláírták a londoni egyezményt, így Veracruzban spanyol, francia és angol csapatok szálltak partra. Mivel Juarez megijedt, közben engedett, s november 26-án bejelentette, hogy az adósságokat mégis fizetni fogják. A kongresszus rendkívüli jogokkal ruházta fel Juarezt, s közben az USA is jelezte, hogy nem tud segíteni, mert a polgárháború leköti erőit. A fizetési hajlandóság visszatérése miatt az angolok és spanyolok hazatértek, a franciák azonban nem, noha csak az összes adósság 2,5%-a volt a francia államé. III. Napóleon azonban nagyhatalom akart lenni, így hódítani akart, főként a gyenge Mexikóban, amikor az angolokat lekötik gyarmataik, az amerikaik pedig éppen háborúznak. A harcok 1862-ben kezdődtek meg eleinte, váltakozó sikerrel, de egy évvel később már egy 38 000 fős francia haderő harcolt az országban Forey tábornok vezetésével. Az első néhány "győzelem" után a franciák már nem nagyon értek rá Mexikó ügyes-bajos dolgaival foglalkozni, ekkor ajánlották fel a mexikói császári címet Habsburg Miksa főhercegnek, aki végül 1863. április 10-én boldogan fogadta el a császári címet. Az ötlet már jóval korábban megszületett, akkor amikor Habsburg Miksa 1856. január 16-28 között Párizsban vendégeskedett, s nem csak III. Napóleon, hanem a Vatikán is támogatta. Nem véletlen, hogy Mexikó bécsi nagykövete Thomas Murphy már 1856 januárjában érdeklődött egy Habsburg-uralkodó lehetőségéről, sőt Metternich herceggel is tárgyalt.

Azért is jó volt választás a fiatal főherceg, mert nem angol (az USA miatt), nem spanyol (a gyarmati múlt miatt) és nem francia (túl átlátszó lett volna) és mégis katolikus, ősi uralkodó család sarja.

Miksa helyett valójában talán a felesége örült igazán, aki nagyon irigykedett sógornőjére, Ferenc József feleségére, hogy császárné - így ő is császárné lehetett. (a kép - José Escudero y Espronceda: Benito Juarez)

benito_juarez_siglo_xix_oleo_sobre_tela.jpg

Juarez seregei eközben többször is vereséget szenvedtek a franciáktól, így azok 1863 júniusában bevonultak Mexikóvárosba, miközben az elnök San Luis Potosiba menekült. A konzervatívok nagyszámban csatlakoznak a franciákhoz, s megalakul a "Tiszteletreméltók Nemzetgyűlése", amelyben a konzervatívok, katonák és egyház képviselői kapnak helyet. Az ügyet szervező Murphy (újra) bécsi nagykövet lett.1863 július 10-én törvénybe iktatják, hogy Mexikó alkotmányos monarchia, élén egy katolikus herceggel, császári címmel. A küldöttség 1863 október 3-án kereste fel hivatalosan a Miramare-kastélyban, s főherceg elfogadta a koronát, ha egy népszavazás megerősíti a felkérést. A népszavazás (francia biztosítás mellett) gyorsan és kiemelkedő részvétel mellett megtörtént - s a nép támogatta a jövendő császárt.

Elsőként II. Sándor orosz cár ismerte el uralkodóként, de Ferenc József is örült a hírnek, hiszen cserébe Miksa lemondott (1864. április 10. miramari szerződés) az osztrák trónigényről.

Egy évvel később (1864 május 28.) fényes külsőségek között érkezik meg (a Novara fedélzetén hat heti utazás után) Habsburg Miksa és felesége Sarolta Mexikóba, s június 12-én bevonulnak Mexikóvárosba is. Ott megkoronázták őket, s majdnem mindenki tényként kezeli Miksa uralkodását.

Juareznek már alig 7000 embere maradt, s Miksa nagyon népszerű volt a nagypolgárság körében, sőt a mexikói haderő már Juarez ellen is harcolt. Így a 7-8000 fős hadsereg Miramon és Meija tábornokok vezetésével tulajdonképpen saját honfitársai ellen harcolt.

Miksa azonban uralkodónak gondolta magát, s sorban hozta a rendeleteket, s nem vont vissza sok eddigit. Az egyházi birtokokat nem adta vissza, sőt az állam és egyház szétválasztását sem semmisítette meg. A liberálisok konzervatívnak, a konzervatívok liberálisnak látták. Kiterjesztette a szavazójogot, deklarálta a vallásszabadságot, államosította az egyházi javakat, bevezette a polgári anyakönyvezést, szabályozta a béreket és munkakörülményeket, a nyugdíjakat és járulékokat, de eltörölte az adósrabszolgaságot is és visszaadta az indiánok elrabolt földjeit, bevezette a tízes számrendszeren alapuló mértékrendszereket. Ugyanakkor pozíciója megerősítése érdekében örökbe fogadta az előző császár Agustín de Iturbide unokáit és marsallá nevezte ki Antonio López de Santa Anna tábornokot (akiről már máshol szó esett), ex diktátort. Látszott, hogy Miksa nem ismeri a mexikói történelmet, talán nem ártott volna megismerkednie vele, s láthatta volna, hogy bizonyos intézkedései milyen vihart kavarhatnak. Ráadásul kifizette Franciaországnak a 270 millió frankos expedíciós költséget, s igyekezett országát betelepíteni bevándorlókkal.

1865-ben Juarez seregének maradékait is sikerült legyőzniük, így a császár kijelentette, hogy Juarez ügye elveszett. Amikor Juarez nem akart vele egyezséget kötni, parancsba adta, hogy az összes hadifoglyot lőjék agyon. Végül csak néhány magas rangú köztársasági katonát és polgári személyt végeztek ki, de sokak szemében ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Közben véget ért a szecessziós háború, s így az USA már segíteni tudott Juareznek, hiszen a Monroe-elv szerint: Amerika az amerikaiaké.

1865 decemberének az USA külügyminisztere jelezte a francia nagykövetnek, hogy támogatja Juarezt, majd 1866. február 12-én diplomáciai jegyzékben követelte a francia hadsereg kivonását, majd május 6-án tiltakozott az osztrák önkéntes alakulat miatt Ausztriánál. Május 31.én III. Napóleon elhatározta csapatai kivonását, az indok szerint a hadseregre máshol is szükség volt.

1866-ban amikor a franciák megkezdték a kivonulást, s Ferenc József sem tudott (vagy nem akart) segíteni, esetleg egy-két századnyi katonával, Juarez esélyei megnőttek, a nép kezdett visszaállni mögé a francia kivonulás láttán. Miksa serege így alig hétezer főre olvadt, míg Juarez serege 30 ezres lett.

Felesége Európába utazott, ahol III. Napóleonnál könyörgött segítségért, eredménytelenül, majd a IX. Pius pápánál is próbálkozott.1866 december 6-án feloszlott a belga és osztrák önkéntes alakulat, s maradékaik (körülbelül 3500 fő hazatért, s 4686 maradt) beleolvadtak a nemzeti császári hadseregbe.

A mexikóiak, az amerikaiak és britek ellen azonban kevés volt a franciák által biztosított katonaság, így 1867. május 14-én megfosztották trónjától, majd Miksa császár 1867. május 21-én a teljes seregével (8000 katona és 400 tiszt) a felkelő csapatok kezére került, s Juarez tábornok 1867. június 19-én reggel 10 órakor kivégeztette Miguel Miramon és Tomás Mejia tábornokokkal együtt.

Erre Querétaróban került sor, s július 15-én Juarez bevonult Mexikóvárosba. Szinte minden európai uralkodóház, még Viktória királynő is kérte Juarezt, hogy kegyelmezzen meg Miksának, sőt Victor Hugo és Giuseppe Garibaldi és az amerikai elnök is ezen az állásponton volt, Juarez azonban nem kegyelmezett, példát akart statuálni. A kivégzőosztag tagjait (a hagyomány szerint) megvesztegették, így a császárt összesen hat golyó érte. Háziorvosa dr. Basch szerint haláltusája nagyon rövid lehetett.

A kivégzésen "külsősként" egyedül José Tudos (Tüdős József) volt jelen, a császár inasa/szakácsa, s az utolsó szavai állítólag ezek voltak: „igaz ügyért fogok meghalni, Mexikó függetlenségéért és szabadságáért. Vérem pecsételje meg új hazám bajainak lezárását. Éljen Mexikó!”

Erről a kivégzésről készült Manet híres festménye. A festmény első változatán a kivégzőosztag tagjain mexikói egyenruha van, míg a későbbi változatokon francia katonai egyenruha.

A kivégzés után a holttestet valamelyest tartósították, mert Juarez közszemlére rakta egy üvegtetejű koporsóban, hogy mindenki lássa a halott császárt. A közszemle során az üvegtető betört, s ez jelentősen kihatott a holttest állapotára. Francois Aubert, Miksa korábbi udvari fotósa egy egész fotósorozatot készített a kivégzéssel kapcsolatban, amelyek olykor egész morbidak voltak. (a kép - Eduard Manet: Miksa kivégzése - 1869)

kivegzes.jpg

Jurez a kivégzést után egy kiáltványt bocsátott ki, amelyben megfogalmazta híres mondatát: "... mások jogainak tisztelete egyenlő a békével...".

Miksa császár holttestét, némi huzavona után 1867. október 3-án átvehették az osztrákok és ugyanaz a Novara cirkáló szállította vissza Európába Tegetthoff admirális vezetésével, amelyen néhány éve oly diadalmasan megérkezett. Hazaérkezése után édesanyja nem ismerte fel a szinte összeaszott holttestben a fiát, s pár nap múlva szélütést kapott. A megtekintés után csak annyit mondott, hogy „Ez nem az én fiam”.

A holttestet Triesztből vonat vitte Bécsbe, ahol nagy tömeg előtt temették el. Felesége még a bukás előtt Európába indult, s élete hátralévő részében a férjre halálától megzavarodottan előbb Triesztben, majd Belgiumban élt. Ez közel hatvan év volt (hiszen 1927. január 19-én halt meg).

A kivégzett császár kiválóan beszélt magyarul és nagyon kedvelte a magyarokat. Mexikóba érkezésekor 1047 magyar származású katona érkezett vele, s a személyes testőrségét is magyarok alkották: „Ennek mind a tizennégy tagja feddhetetlen magatartású és minősítésű, kipróbált hűségű magyar legyen. Követelmény még a tekintélyt sugárzó külső megjelenés és a körszakáll megnövesztése”. Magyar katonái hűen kiálltak mellette, s többen közülük komoly rangot értek el, ahogyan Jajczay József is, aki a hawaii király testőrségének parancsnoka lett.

A kivégzett uralkodó tiszteletére Liszt Ferenc gyászzenét szerzett, még 1867-ben, amely a Zarándokévek sorozat harmadik évadának 6. sorszáma alatt jelent meg.

Miksa és Sarolta kapcsolata nem szerelmi házasság volt, bár Sarolta eleinte szerette férjét, aztán megbékélt a helyzettel, hogy férje nem szereti, amelynek több oka volt és következménye volt.
- Sarolta legfeljebb a második lehetett a sorban, hiszen Miksa korán elhunyt első szerelmét szerette élete végéig, így felesége máshol keresett vigasztalást (rang, politika)
- Sarolta és Sisi rossz kapcsolata rányomta a bélyegét Ferenc József és Miksa kapcsolatára is, pedig a két testvér valóban szerette egymást, ugyanakkor a két feleség miatt állandó feszültség volt közöttük
- Sarolta és Miksa feltehetően rendszeresen csalták egymást, erről számtalan frivol pletyka szólt
- Mária Amália a halálig elkísérte Miksát, hiszen hajszálait egy gyűrűbe foglalták, amelyet Miksa halála napján is viselt, míg Sarolta a messzi Európában volt.

Juarez csak „El gran Illuso”-nak (Nagy Álmodozónak) hívta, mert a kimagasló műveltségű és széleskörű vezetői tapasztalatokkal rendelkező császár uralkodásának 1130 napja kevés volt arra, hogy a teljesen más kulturális gyökerekkel rendelkező országban célt érjen el. Számtalan rendelete azonban annyira kedvelt volt, hogy Juarez nem merte őket visszavonni.

Nem sokkal a kivégzés után Salvadorban felbukkant egy Justo Armas nevű férfi, aki több európai nyelven beszélt és jól ismerte az európai uralkodóházak etiketjét, s öreg kori fényképe kísértetiesen hasonlított Ferenc József fényképére. (a kép - bal oldalon Ferenc József, jobb oldalon Justo Armas)

justoarmas.jpg

A név akár sokatmondó is lehet, hiszen a "hecho justo por las armas" azt jelenti "fegyverrel való igazságszolgáltatás", s még inkább erősíti a feltevést, hogy a hírek szerint 1916-ban, Ferenc József halála után egy küldöttség kereste fel Ausztriából, hogy a fiú örökös nélkül maradt Ferenc József utódja legyen. A férfi ezt elutasította. Ha ez így igaz, akkor Bécsben mindent tudtak. Persze eddig ez csak feltevés ... de az igazi megoldást Rolando Ernesto Deneke szolgáltathatta, amikor 2007-ben a Habsburg-ház (illetve annak vezetője, Habsburg Ottó) engedélyével exhumáltatta Justo Armas holttestét és az elvégzett DNS-vizsgálat alapján, Justo Armas a Habsburg-ház tagja. Deneke szerint Justo Armas nem sokkal 1936-os halála előtt meggyónta titkát San Salvador püspökének is.

De akkor mi történhetett?

A kivégzésre sor került és a holttest Európába került, ez tény. S talán ezért nem vigyáztak annyira a holttestre és azért húzódott hónapokig az átadása, hogy szinte felismerhetetlen legyen. Valószínűleg, egy hasonló férfi került kivégzésre.

Juarez szabadkőműves volt, ahogyan Miksa császár is, s egy szabadkőműves semmilyen okból nem ölhet meg egy másik szabadkőművest. Az egyik elmélet szerint a katonák vaktölténnyel lőttek a császárra, akinek a testét kicserélték egy másik férfi holttestére, de ebben az esetben nagyon sokan tudták volna, hogy a kivégzés nem történt meg, pedig Juareznek erőt kellett mutatnia, hogy komolyan vegyék az országot.

Ez esetben már a kivégzésre is egy másik férfit vittek, akit a katonák lelőhettek úgy, hogy Juareznek nem kellett sajátt magával szembe kerülnie.

  A viktoriánus visszatekintés jövő vasárnap folytatódik .... 


 A Viktória-korabeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Common.

DJP

 Ha tetszett a poszt, akkor kövesd a blogot :) és csatlakozz a Facebook-oldal követőihez

 Forrás:

 Dr. Celler Tibor: Császár a kivégzőosztag előtt

https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Miksa_mexik%C3%B3i_cs%C3%A1sz%C3%A1r

https://mult-kor.hu/kivegzessel-vegzodtt-a-mexiko-tronjat-elfoglalo-habsburg-miksa-latin-amerikai-kalandja-20170619

https://ng.24.hu/kultura/2017/06/19/a-mexikoi-csaszartragedia-vege/

A bejegyzés trackback címe:

https://victorian.blog.hu/api/trackback/id/tr6116244650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Első mohikán 2020.10.19. 05:15:40

Ezek szerint Miksa / Justo 104 évig élt?....
A karrierista, császári címre vágyó Miksa visszautasította volna 16-ban az osztrák koronàt?
Ráadásul nem is hasonlít az időskori Justo Miksára...
Ugyan már.

DJP 2020.10.19. 06:33:02

@Első mohikán: Miért ne élhetett volna 104 évig? Miksa nem volt karrierista, a felesége hajszolta bele a császárságba is. Sokan nem hasonlítanak a fiatalkori önmagukra, ráadásul ott van a DNS-teszt eredménye, amely nem mondja meg ki volt, de megmondja ki lehetett...

László Jakab 2020.10.19. 08:00:04

"1832. július 6-án született Schönnburgban" pontosabban Schönbrunnban, mert Schönburg a német Rajna-vidéken van, de Miksa Bécsben született... :D Ha olvassa ezt egy szerkesztő, nem ártana javítani...

midnight coder 2020.10.19. 10:04:28

Az usákok mindenesetre marha jól jártak ezzel a beavatkozással...

Mikrobi 2020.10.19. 10:04:30

Miklós, aki csalta Saroltát, azonos Miksával?

DJP 2020.10.19. 10:05:45

@midnight coder: Tudni kell, mikor hol és mit teszünk :) régi dakota (értsd amerikai indián) közmondás

DJP 2020.10.19. 10:06:27

@Mikrobi: Sajna az a Ferdinánd József Mária volt :) a sok keresztneve közül ... :)

Kedélyes Paraszt 2020.10.19. 17:47:37

jó írás, köszi! Ha már exhumáltak egy Salvadorban eltemetett valakit, nem tudták volna a DNS vizsgálatot elvégezni a hivatalosan eltemetett Miksán is? Azért az sokmindent elárulna.

Kedélyes Paraszt 2020.10.19. 19:18:05

@Kedélyes Paraszt: Most esik le. Egy Habsburgnak (Ottó) kellett engedélyt adni arra, hogy egy hivatalosan _senkit_ exhumáljanak? Ez most hogy? Gondolom _Miksát_ nem engedné. Van erről esetleg információ?

DJP 2020.10.19. 19:27:34

@Kedélyes Paraszt: A "salvadori" mintája eléggé szennyezett volt, de az pontosan kiderült, hogy nagy mértékben hasonlít a Habsburg DNS-re, így a Miksáéra is. A császári sírt (ha jól tudom) kegyeleti okokból nem engedik felnyitni.

Párszáz oldal Miksáról :) dspace.stir.ac.uk/bitstream/1893/3433/1/Thesis.pdf

Kedélyes Paraszt 2020.10.19. 20:11:51

@DJP: hm. kegyeleti okból? De ugye mindenki mást lehet piszkálni? Nem kegyeleti ok lesz ez. És még ez sem magyarázat arra, hogy Justot miért Ottónak kellet engedélyezni? Mi köze van hozzá? Szóval ez nekem nagyon zavaros. Ha már Ottó letette a voksát az igazság kideritésére, miért csak félmunkát végzett? A cikk amúgy nagyon jó, és élvezetes volt. A történeti szálon nagyon jól átvezetett még úgy is, hogy itt aztán csak az nem kereszteződött valakivel, akivel nem akart. Ez viszont elég kusza, de hát ez van. Tegnap együtt kokettázunk a kuzin nevenapján Bajorországban, a jövő héten gyilkoljuk egymást (najó, csak az alattvalókat) a nagyvilág hadszinterein. Ebből is látszik, hogy nekik mi semmit nem számitunk. Ma sem.

görbén felfele néző 2020.10.20. 21:03:37

A magyar szabályok szerint szentek nevét, uralkodók nevét, földrajzi helyek nevét (ha van) magyarul írjuk.
Sarolta (eredetileg Sarolt) török eredetű nev, kizárt, hogy nyugat-eutópai uralkodóházban ilyen nevet adjanak, valójában Charlotte, a Charles (Károly) nőnemű változata az eredeti, magyarul: Karola.

DJP 2020.10.20. 21:05:13

@görbén felfele néző: "A Sarolta a Sarolt név alakváltozata. Később a Károly férfinév francia nyelvű női párjának, a Charlotte-nak a magyarítására kezdték használni. A Sára névvel csak önkényesen kapcsolták össze. ( Wikipédia - Ladó-Bíró, 235. old.)
süti beállítások módosítása