A Viktoriánus-kor

Viktória királynő és kora

Házasságkötési és utódnemzési verseny - trónörökösöknek

Miért Viktória lett a brit uralkodó? 2. rész

2020. június 23. - DJP

Amikor a napóleoni háborúk vége felé, a Brit Birodalom népe rátekintett a királyi családra, megnyugodhatott, hiszen a már több mint fél évszázada uralkodó III. György tizenöt gyermeke közül még tizenkettő élt, csak a kisgyermekkorában elhunyt és Oktáviusz és Alfréd, valamint az 1810-ben elhunyt Amália esett ki a trónöröklésből.

A király fiai között volt Eduárd, Viktória apja is.

edward.jpg

Eduárd a későbbi kenti és strathearni herceg III. György brit király tizenöt gyermeke közül az ötödik, s ezen belül a negyedik fiú volt, aki 1767. november 2-án született a Buckingham-palotában. Születése révén azonnal trónörökös lett, de mivel többen is előtte álltak a sorban, ezzel nem nagyon foglalkozott.

Előbb Angliában tanult, majd 1785-ben Németországba ment katonai tanulmányokat folytatni. Nevelője, Wangenheim báró eléggé szigorúan kezelte, s heti másfél guinea költőpénzt adott neki, pedig évi 6000 fontnyi apanázst kapott a királytól. A herceg hatalmas adósságokat halmozott fel, amelyeket egész életében törlesztett, sőt végül Viktória fizette ki az utolsó tartozásokat a trónra lépése után. A tanulmányai után ezredessé nevezté ki, majd egy engedetlenség után egyszerű tisztté fokozták le, s áthelyezték Gibraltárra.

1791-ben Kanadába vezényelték, ahol előbb vezérőrnaggyá, majd altábornaggyá nevezték ki. A király 1799. április 24-én tette meg kenti és strathearni hercegnek és Dublin grófjának. A következő hónapban már az észak-amerikai brit haderő főparancsnokává nevezték ki.

1802-ben kormányzó lett Gibraltárban, de a szigorú intézkedései miatt a katonák fellázadtak ellene, így bátyja, Frigyes yorki herceg (a hadsereg főparancsnoka) leváltotta. Ez katonai pályafutása végét jelentette, de előléptették tiszteletbeli tábornaggyá.

Ezek után gondtalanul élte az életét és halmozta az adósságait, hiszen csak sokadik volt a trónöröklési rendben, nem számolhatott arra, hogy ő lesz a király utódja.

A helyzet azonban 1817 végén jelentősen megváltozott, kitört a trónöröklési válság, hiszen 21 évesen elhunyt a király egyetlen törvényes unokája, s egyben örököse, Sarolta Auguszta hercegnő.

charlotte_augusta_of_wales.jpg

A hercegnő két vetélése után 1817-ben újra teherbe esett, s az egész ország türelmetlenül várta a legfiatalabb trónörököst, aki azonban 50 órányi vajúdás után 1817. november 5-én este kilenc órakor halva született és pár órával később, másnap hajnalban édesanyja is követte (egy valószínűleg felfedezetlen belső vérzés következtében). Orvosa magát okolta a hercegnő haláláért, s pár hónap múlva öngyilkos lett.

Így azonban nem maradt törvényes unoka, aki majd utóbb a trónra léphetett.

A király ekkor már majd hatvan éve uralkodott, s a gyermekei is egyre idősödtek. A régensherceg, Frigyes és Cumberland hercege nősek voltak ugyan, de gyermektelenek, Ágost Frigyes pedig az 1772-es házassági törvényt megszegve házasodott, így kizárta magát a trónöröklésből.

Clarence hercege (a későbbi IV. Vilmos) és a kenti herceg még nőtlen volt, s hirtelen mindketten elkezdtek feleséget keresni, a törvényes örökös reményében.

william.jpg

Clarence hercege 1818. július 11-én (azon a napon, amikor a kenti herceg is házasodott) feleségül vette Saxe-Meiningen Adelaide hercegnőt, akivel húsz évig éltek boldog házasságban, de ez nem mutatkozott meg a gyermekekben. Két hónappal Viktória születése előtt 1819. március 27-én megszületett Charlotte Augusta Louisa hercegnő, aki azonban néhány órával a szülés után meghalt. Pár hónappal később, 1819. szeptember 5-én a hercegnő elvetélt, majd 1820. december 10-én megszületett Elizabeth Georgiana hercegnő, aki azonban néhány hét múlva, 1821. március 4-én elhunyt. Életének pár hete alatt megelőzte Viktóriát a trónöröklési rendben.

A hercegnő 1822. április 8-án újra elvetélt, ezúttal ikrek születettek halva.

A sors furcsa fintora, hogy Clarence hercegnek házasságon kívül tíz gyermeke született, 5 fiú és 5 lány, de ők természetesen nem jöhettek szóba a trónöröklésnél. Az anyjuk Dorothea Bland színésznő volt, akivel a hercegnek húsz évig volt viszonya, s amikor elváltak útjaik, évente 4600 fontot adott neki, azzal a feltétellel, hogy nem folytathatja a színészkedést. A nő mégis játszott tovább, így az apanázs megszűnt, Dorothea francia földre menekült, s Párizs környékén halt meg 1816-ban.

cumberland.jpg

Cumberland hercege 1815. május 29-én vette feleségül Frederica Mecklenburg-Strelitz német hercegnőt, akinek ez már a harmadik házassága volt, s bár a hercegnő is rokon volt, a herceg édesanyja sokáig nem engedélyezte a házasságot, a régens végül engedélyt adott rá, így a frigy törvényes lehetett.

A hercegnőnek akkorra már tíz gyermeke született, s abból a harmadik esküvő idején még hat élt, így a herceg reménykedhetett abban, hogy neki is szül örököst.

Az első gyermek, Cumberland Frederica hercegnő 1817. január 27-én halva született, de ekkor még élt Sarolta, vagyis nem lett volna az egyetlen törvényes unoka. A következő leány 1818. áprilisában született, amikor már Sarolta hercegnő is elhunyt, s Cumberland nagy reményeket fűzött hozzá, de ez a kislány is halva született.

A harmadik közös gyermek, szinte Viktóriával egyidőben, alig három nappal később, 1819. május 27-én született, s később V. György néven az utolsó hannoveri király lett.

Mondhatnánk, hogy három napon múlt, de ez nem igaz, hiszen négy éven múlott, mert ennyivel hamarabb született a kenti herceg, mint a cumberlandi herceg.

De a fentieken kívül szóba jöhetett volna még ...

Erzsébet hercegnő, aki 1818. április 7-én ment férjhez, de az uralkodóház nem adott engedélyt a frigyre, így kizárta magát az öröklésből, s egyébként sem született gyermeke.

Adolf herceg, aki 1818. május 7-én Kasselben, majd 1818. június 1-én a Buckingham-palotában is feleségül vette Augusta Hesse-Kassel hercegnőt. Egyetlen gyermekük született 1819. március 26-án, György, Cambridge hercege, aki aztán 39 évig volt a hadsereg főparancsnoka.

Mária hercegnő, aki 1816. július 22-én ment feleségül Gloucester és Edinburgh hercegéhez, azonban házassága gyermektelen maradt. A hercegnő 81 évet élt, s utolsóként halt meg III. György gyermekei közül.

A születésekor azonban még mindig csak az ötödik volt a trónöröklési sorban Viktória, s közben szinte véget nem érőnek tűnt III. György uralkodása.

Alig pár hónappal a születése után azonban az események felgyorsultak.

Viktória édesapja 1820. január 23-án tüdőgyulladásban elhunyt, s nem telt el egy hét, amikor 82. életévében elhunyt a király is, aki 59 évet és 96 napot töltött a trónon. Hónapok óta tudták már, hogy kevés van hátra, hiszen súlyos demenciában szenvedett, szinte teljesen megsüketült és megvakult. Nem volt tudatában, annak sem, hogy 1814-ben hannoveri király lett, s annak sem, hogy felesége 1818-ban elhunyt. 1819 karácsonyától már járni sem bírt és végül 1820. január 29-én este 8:38-kor a Windsor-kastélyban elhunyt.

Viktória alig egy hét alatt kettőt is lépett előre a trónöröklési listán, de pár hónappal később egy rövid időre hátra is lépett egyet a már említett Elizabeth Georgiana hercegnő miatt.

A temetés után az élet nem sokkal változott, hiszen az új király (IV. György) már közel tíz éve régensként irányította az országot, bár most már sokkal szabadabban élhetett jogaival.

Extravagáns életmódot folytatott, elkezdték fényűzően felújítani a Buckingham-palotát és elkezdte építeni a Royal Pavillont Brightonban.

Még lánya, a már említett, fiatalon elhunyt Sarolta hercegnő 1796-os születése után elvált a feleségétől és csak az élvezeteknek élt egy titkos házasságban Maria Fitzherbert-tel. Az életmódja már 1795-ben 630.000 fontnyi adósságot okozott, majd ez 1803-ban újabb 60.000 fonttal bővült. A Parlament végül, mint trónörököst, kisegítette. A herceg 1811. február 5-én lett régens, s a Parlament bizonyos jogosítványait korlátozta. Ezek a korlátok szüntek meg a számára az uralkodással.

A koronázására 243.000 fontot hagytak jóvá, amely hatalmas összeg volt (ma kb százszor annyi), az apja esetében ez alig 10.000 fontba került.

A herceg illetve király rengeteget evett és ivott, s már 1797-ben 111 kg volt, amely később 130 kg-ra nőtt. Ezek következményeinek köszönhette azt, hogy 1830. június 26-án hajnali 3.15-kor elhunyt.

Viktória még közelebb jutott a trónhoz.

Clarence hercege 1830. június 26-án elhunyt bátyja után lett király, s extravagáns elődjével szemben alázatos és visszafogott volt. Gyakran sétált kíséret nélkül London utcáin, s kiváló üzletember volt.

sir_john_conroy_1st_bt_by_henry_william_pickersgill.jpg

Viktóriát ekkortájt édesanyja és magántitkára John Conroy több vidéki körútra vitte, ahol a köznép lelkes ünnepléssel fogadta az éppen első számú trónörökössé lépett hercegnőt.

A Parlamentnek kissé kényelmetlen volt a trónörökös anyagi helyzete, mert a hercegné jórészt kifizette férje adósságait, de így eléggé nehezen tudta életüket finanszírozni. Ekkortájt legnagyobb támaszuk a hercegné bátyja, a későbbi belga király, Lipót herceg volt, aki az elhunyt Sarolta hercegnő férjeként évi 50.000 font jövedelmet kapott, s ebből 3.000 fontot átadott a kis trónörökös nevelésére.

A Parlament ezért megemelte a hercegné javadalmazását és így jelentősen megnőtt életük színvonala is, pontosan akkor, amikor Feodora, Viktória nővére már távozott a palotából.

Ennek ellenére a hercegné nem engedte közel a királyhoz Viktóriát, az bármennyire is szerette volna, s kerülte a király törvénytelen gyermekeit is.

A király nem szerette Conroyt és Viktória anyját, ugyanakkor nagyon szerette a kis hercegnőt, aki 1835 őszén súlyosan megbetegedett, s hetekig az ágyához volt láncolva, de szerencsére felépült, ugyanakkor még jobban elhidegült Conroytól, aki nem hitte el, hogy valóban beteg, s eléggé kegyetlenül viselkedett vele.

A következő tavasszal, 1836. május 18-án találkozott azzal a féfival, aki pár év múlva az első helyre került az életében, s az első perctől nagyon kedvelte őt.

1836-ban egy vacsorán egy botrányos jelenetben a király kijelentette, hogy szeretné megérni Viktória nagykorúságát, hogy elkerüljék az újabb régensséget, utalva Conroy szerepére Viktória életében. Felajánlott a hercegnőnek 10.000 fontnyi életjáradékot, hogy önálló udvartartást tudjon magának berendezni, de Viktória anyja ezt elutasította, mert nem akarta lánya feletti befolyását elveszíteni.

A király terve végül sikerült, hiszen Viktória 1837. május 24-én nagykorú lett, míg a király 1837. június 20-án hunyt el, s Viktória hercegnő lett a Brit Birodalom királynője.

De hogyan kerülhetett a német (hannoveri) hercegi családból származó III. György, s vele később Viktória is, egyáltalán a brit trónra ...  nemsokára az is kiderül ...


A Viktória-korabeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Common.

DJP

 

Forrás

Wikipédia - britannica.com - history.com - www.bbc.co.uk

A bejegyzés trackback címe:

https://victorian.blog.hu/api/trackback/id/tr8315906494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.